Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - III. közl. 227. o.

RÁTH GYÖRGY. KÉT KASSAI PLÉBÁNOS A XVI. SZÁZADBAN. 229 Ezzel egyidejűleg Alsó-Ausztria rendei megkínálták öt az e tartományban felállítandó superintendensi állással. Eme meghívásuk jelentőségének megértésére meg kell ismerkednünk az ott előzőleg történtekkel. Midőn II. Miksa császár 1564-ben a trónra lépett : örökös tartományaiban, különösen pedig Alsó-Ausztriában, a lakosság túlnyomó része a vallási reformátiót nyiltan elfogadta. Bár a felvilágosodott fejedelem szívében a protestantismushoz hajlott : a tényleges állapot szentesítésére s a vallásszabadságot sürgető protestáns űri- és lovagrend kérelmeinek teljesítésére nehezen tudta magát elhatározni. Uralkodása kezdetén még mindig eszményi czélként lebegett előtte a régi és új vallás hitágazatainak egyesítése útján egy egységes katholikus vallás létesítése, melynek tág köpenye alatt mind két egyházi párt egymás mellett békésen megférhessen. Ezenfelül visszataszítólag hatottak reá a protestantismus kebelében támadt szakadások s egyenetlenségek. Végre azonban az egyesítési kísérletek sikertelensége következtében, s mivel folytonos pénzzavarai miatt a tartományi gyűlés jóakaratára volt utalva, az alsó-ausztriai rendeknek, hozzátartozóiknak és jobbágyaiknak vallásuk szabad gyakorlását kifejezetten megengedte. Egyúttal a szakadások megszüntetése végett készíttetett az evégre Rostockból meghívott Chytraeus által egy Agendát, és azt némi módosítással 1571. január 11-kén közzétette, mint oly szabályzatot, melyet protestáns alattvalói vallási szertartásaiknál az általános keresztény reformátióig, és a vallási egyetértésnek a német nemzetnél létrejöttéig kövessenek. A rendek viszont írásbeli reversalisokkal kötelezték magukat, liogy csakis az augsburgi confessióhoz, és az agendához fognak alkalmazkodni. Kimondatott egyúttal, hogy a máskép cselekedők szigorúan megbüntettessenek. Egyébként a rendek titokban feljogosíttattak egy superintendensi állás szervezésére. A már kezdettől fogva ellenszenvvel fogadott Agenda a protestáns alattvalók bitegységének helyreállítására alkalmas eszközül nem bizonyult. A czivódások s súrlódások mindinkábl elmérgesedtek, főleg mióta az úgynevezett flacianusok a rendek 's a papok körében túlsúlyra vergődtek. Ezek kardoskodtak mesterüknek Németországból már kiküszöbölt azon tana mellett, mely szerint az eredendő bűn az emberi természet lényege, minél fogva az ember az ördögnek a teremtménye s meg sem váltható.1) 9 Wiedemann. Geschichte der Reformation und Gegenreformation in Lande unter der Enns I. kötet, ötödik könyv, második fejezet.