Századok – 1895

I. Történeti értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Szent István király kanonizácziója. - közl. I. 218. o.

SZENT ISTVÁN KIRÁLY KANONIZÁCZIÓJA. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Elénk vita tárgya napjainkban a mód, a mely szerint István királyunk 1083-ban szentté avattatott. Hírneves törté­netíró pápai rendeletre történtnek állítja a szent férfiú tete­mei ünnepies áthelyezését, s makacsul védi álláspontját a csupán csak népies eljárást vitatok ellenében. Mivel pedig mi ezen szentté avatást 10 év előtt megjelent latin munkánkban népies kanonizácziónak neveztük, és ma is annak tartjuk, köte­lezve érezzük magunkat meggyőződésünk védelmére részt venni a vitában. I. Előzmények. Nagy megtiszteltetésben részesítek mindig a kereszté­nyek szentség hírében elhányt társaikat — oltárra emelék tetemeiket, s közbenjárásért folyamodának hozzájok óhajtott czéljaik könnyebb elérhetése végett. Szentté avatásnak neve­zek pedig az eljárást, mellyel a tetemek áthelyezését vagy fel­magaszfalását eszközölték. Mindez ünnepies szertartással tör­tént, melyet egyházi és világi hatóságok rendeztek, olykor a pápával élőkön, többször a nélkül. írott emlékek tanúskodnak ezen ünnepi tényekről, vagy az ereklyék közé helyezett ólom­táblákon, pergament szeleteken, vagy könyvbeli feljegyzések­ben és templomfalakon. Népiesnek nevezhető ezen eljárás még akkor is, lia .*iz áthelyezést pápa rendezte, mert ha maradt is írott emlék felőle, az csak történeti följegyzés, nem mindenkit kötelező vég­zés számba ment. így 1. Páskális pápa (818.) maga beszéli el,, mikép jelent meg neki szent Cecilia szűz és mutatta meg. hol fekszik romlatlan teste a katakombában, még más öt vértanú tetemeivel együtt.1) 0 Lásd »Élet a halál után« czimű könyvünk 10—11. lapjain.

Next

/
Thumbnails
Contents