Századok – 1895

III. Tárcza - Önálló czikkek - Érdujhelyi M. A szláv maticzák - I. közl. 183. o.

t TÁRCZA. 183 reform, egyházkerület pápai főiskolájának értesítőjében) két szempontból indul ki : hogyan maradt fenn a monda a legrégibb prózai feldolgozásokban, és miként keletkezett a monda s mennyit vett át abból Goethe a maga halhatatlan művébe. Az értekező mind a két szempontból beható vizsgálat eredményét nyújtja, s dolgozata az önálló kutatású dolgozatok java közé tartozik, de az első rész sikerültebb a másodiknál, a hol a szerző többet igér, mint a mennyit megfejteni képes. Azonban így is megérdemli az érdeklődők figyelmét. V. A SZLÁV MATICÁK. (ELSŐ KÖZLEMÉNY.) Maticának (A méhkirálynő) nevezik a szláv népek közműlödési egyesületeiket, melyek az irodalom és iskolázás előmozdítására szolgálnak. A Maticák czélja a kultúrának nemzetiségi szellemben való terjesztése ; azonban egyik-másik a politikát is bele vonta működési körébe, a politizálás természetesen maga után vonta az állami hatalom beavatkozását, mely az egyesületet kizárólag irodalmi térre szorította. Érdekes tudnunk, hogy Matica néven irodalmi társulatokat azon szláv népek szerveztek, melyek nem bírtak nemzeti önállósággal, mindazáltal hajlottak az európai műveltség felé. Míg a balkáni szláv népek, melyek előbb a török járom alatt voltak, s így a művelődéstől el voltak zárva, ily kulturális egyesületekre egyáltalában nem is gondolhattak ; viszont az oroszok, kik nemzeti önállóságot élveztek, nyilt propagandát csináltak a szláv kulturának : addig az állami önállóságot nem élvező szláv nemzetiségek -—• jobbára monarkiánk területén — Matica név alatt szervezték közművelődési egyesületeiket. Mely körülmény érdekes világot vet az államhatalom és a nemzetiségi öntudat egymást kerülgető óvatosságára. — Rövidre mért czikkelyemben vázlatosan előadom a szláv Maticák történetének főbb mozzanatait. 1. A szerb Matica legrégibb valamennyi között. 1826-ban Hadzsics János, irodalmi néven Szvetics Milos Pesten néhány barátjának kezdeményezésére irodalmi társulatot alapított, melyet »szerb Maticá«-nak neveztek. A társulat alapszabályait Hadzsics készítette s azokat közzé tette a Magarásevics által szerkesztett »Szrpszka Letopisz«-ban. Az líj egyesület életének első korszakát meddő nyelvészeti viták jellemzik. Uj érának beköszöntőjét képezi Tököly Száva kir. tanácsosnak a Matica elnökévé választása 1838-ban. Tököly a Matica működésének előmozdítása czéljából évenkint 200 frtot adott a Matica jegyzőjének s- a Szrpszki