Századok – 1895

III. Tárcza - Önálló czikkek - Tagányi K. A Balassa névről 179. o.

TÁRCZA. 181 szakemberre nézve fáradságos munkával jár a speciálisán idevonatkozó adatok kiválasztása. A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló magyar-óvári gymnasium értesítője szintén »A GYMNASIUM TÖRTÉNETE 1739— 1894.« czímű becses dolgozattal kezdődik. Ki a szerzője, nincs megmondva. Az értesítőt Rappensberger Vilmos teszi közzé, s valószínűleg tőle való az értekezés is, mely a felfogás és az adatok elrendezése tekintetében a hasonnemű dolgozatok java közé tartozik. A magyar-óvári gymnasium Zsidanics Istvánnak köszöni alapítását, a ki 1736. évben kelt végrendelete szerint tízezer forintot s ottani polgári házát ugyan csak oly föltétel alatt hagyta a piaristáknak, liogy lelkiüdveért lieteiikint két misét mondjanak az ottani rendház tagjai ; de ezek nemcsak a végrendelet szabta kötelességet teljesítették, hanem elhatározták, hogy iskolát fognak nyitni. Mind a várossal szerződésre léptek tehát, mind az egyházi hatóságnak s végűi a királynak az engedélyét kieszközölték, s már 1739-ben megnyílt az első osztály s innentől fogva az iskola fokozatosan fejlődött egészen ámult századközepéig. A Ratio educations megjelenése után azonban évről-évre hanyatlott az iskola, mert a híres tanterv követelményeinek a rendház nem tudott megfelelni, s a helytartótanácsnak 1788-ban kelt rendelete megszüntette a magyar-óvári gymnasiumot. De a város és megye mindent elkövettek, liogy az iskola visszaállíttassák, s e törekvés a múlt század végén sikerült is. —- így az első részben előadván szerző az iskola külső történetét, külön fejezetekben foglalkozik az alapítványokkal, a különböző tantervekkel, fegyelemmel, a tanulók állapotával, az iskola tanszereivel stb., mindenütt világos áttekintéssel ügyekezvén a fontosabb mozzanatokat kiemelni. A 175. lapra terjedő dolgozat becses adaléka a magyar tanügy egész történetének. Mihelies Károly »A MÁRMAROSSZIGETI KEGYESRENDI GYMNASIUM TÖRTÉNETE « czímmel teszi közzé hasonló irányú dolgozatát ez iskola értesítőjében. A mármarosi gymnasium története 1730-tól kezdődik liuszonnyolcz tanulóval, mely szám aztán fokozatosan emelkedett. A szerző évszám szerint halad a tárgyalásban bizonyos krónikaszerüséggel, kiemelve mindenütt a gymnasium pártfogóinak az iskolára tett hatását, de nem feledkezve meg a tanügy folytonos haladásának, a tanítás szellemének vázlatos előadásáról sem. Négy fejezetben tárgyalja a különböző korszakokat, a melyek a fejlődésnek egymást felváltó stadiumai. Az egész dolgozat eléggé világos képét adja az iskola történetének. Horvát Sándor »OKMÁNYTÁR A PIARISTÁK sz. LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL CZÍMZETT NYITRAI COLLEGIUMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ« czím alatt az 1698—1776. év között kelt okiratokat teszi közzé (a nyitrai