Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Hurmuzaki; Eudoxius. Documente privitóre la Istoria Romanilor. Ism. Kropf Lajos. 174. o.

176 TÖRTÉNETI IRODALOM. az okiratok és nincs pótlék a kötet végén, e résznek használata nem oly időrabló, mint némely megelőző kötetéé. Nincs azonban szándékomban a jelen alkalommal az előttem fekvő kötetet részletesen leirni, hanem csupán történetiróink figyelmébe ajánlani, még pedig nemcsak magát e kötetet, hanem az egész vállalatot. Az 1711. év előtti történetírást a következő kötetek érdeklik. Az eredeti series 6 első kötete, mely a pótlékokkal együtt tulajdonképen 13 kötetre rug. A 7-tel számozott kötet 1750-től 1818-ig terjedő okmányokat tartalmaz. Az 3. Supplementum (pót-series) I. kötetében megjelent okmányok 1518-tól 1780-ig terjednek; a III. kötetéé 1709-től 1812-ig. A többi 3 kötet 1781 és 1H49 közti okmányokat tartalmaz. Végre a II. supplementum (pót-series) I. és eddig egyedül megjelent kötete az 1510-től 1600-ig terjedő időközhöz, tartozó dolgokat ad. A vállalat különféle köteteinek értéke azonban nagyon változó, mert míg pl. a fÖnebb leirt VIII. kötet tartalma többnyire eredeti okiratokról lett másolva, a szintén a múlt (1894.)év folyamán megjelent harmadik pótlék az eredeti series IL kötetéhez (vol. II. partea 4) úgy látszik kizárólag már kiadott okiratokat közöl a Történelmi Tár, a Monumenta Hung. Historica, Theiner, Pray, Engel. Pesty és más forrásokból » egybeszedegetve.« Az eredetiek után közölt okiratok kiadásánál azonfelül még kifogásolnunk kell azt, hogy nem mindig van a keltezés szövege közölve és azért sokszor nem egészen világos előttünk, liogy egy-egy okirat dátumát miképen állapította meg a kiadó. Pedig, mint tudjuk, az okiratokban adott és a kiadók megállapította dátumok közt sokszor lényeges különbségek mutatkoznak és a köteteket használó történetirónak módjába kellene mindig helyeznie a kiadónak, hogy kétséges esetekben a dátumot maga is képes legyen ellenőrizni. A magyarázó jegyzetek is igen gyéren fordulnak elő ; pedig az ilyféle vállalatoknál a magyarázó jegyzetek ritkasága épp oly nagy hiba, de sőt még nagyobb, mint a kiadói bőbeszédűség. Ha párhuzamot szeretne vonni a kiadó a kétféle kiadási modor közt, nem ajánlhatok neki jobb módszert mint azt, hogy egyegy okiratot a saját és dr. Túrba kiadásában, a »Dispacci di Germania «-ban, összehasonlítson. A különbség azonnal szemébe fog szökni. KROPF JJAJOS.