Századok – 1895
II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Hunfalvy Pál. Az oláhok története. I. II. Ism. Moldován Gergely. 155. o.
166 TÖRTÉNETI IRODALOM. történt. Mikor az oláh nyelv a magyarral először találkozott, ez már politikailag és egyházilag megállapodott alkotású vala, minek fényes bizonysága az 1466. előtt és tájban történt magyar biblia-fordítás. Ellenben akkor a rumun nyelvet még képződés félében találjuk, minek bizonysága a XVI. századbeli nyelvemlékekben előforduló szláv praepositiók használata is. Különösen a vallásra vonatkozó kifejezések, úgy szólván mind szlávok lévén, a román szók arra még hiányoztak volt. A reformáczió Erdélyben a román irodalmat megkezdvén, a hiányzó szók előteremtésére is gondot kellett fordítani. A hitlen (hiclean), Megváltó (Mântuitor), a s, és a ség képző átmenete az oláhságba arról tanúskodik, hogy a két nyelv érintkezése igen késői. Egyet sajnálnunk kell, liogy Hunfalvy nem vette szemügyre a Dunáninneni és a Dunántuli oláhság népköltészetét, szokásait, viseletét s azokra nézve összehasonlításokat nem tett. Ennek a népnek egész bitvilága balkáni és Dákia kultúrájából kimutathatólag nem vett fel semmit. A mi római hatás van az oláhság szokásaibán, hitvilágában, az nem dákiai, hanem balkáni, a bol a római élet pezsgőbb, állandóbb és tartósabb volt mint Dákiában. Népköltészetében egyes balkáni visszaemlékezések maradtak fenn, a melyeknek eredetéről ma számot adni nem tudnak. Így a varázsköltészetben egy ráolvasás így kezdődik: Jani, Jani Caliani ! Ez a Caliani, mely Dobruzsában Scaloean. Moldvában Caloian, nem más, mint a balkáni román bős Kalojános, a kiről fennebb már megemlékeztem, s a kit a nép lehet, hogy a szláv népköltészetből vett át. A Kaliani név mint család név az erdélyi részekben ma is szerepel. De igen fontos a népnek hitvilága, a mely összevág a Dunántuli oláhság hitvilágával-E hitvilágnak számos alakja az ottani görögség és a szlávság útján jött forgalomba a balkán-félszigeti oláhság között, a mit aztán felfelé való vándorlása által magával hozott, az erdélyi részekbe. Hogy fogjuk mi megmagyarázni az erdélyi románság bitét a rusaliak-ról, várcolacról, szamovillákról, a duliovákról, a vilákról, ha meg nem keressük az ősalakokat a Balkán szlávjainál, a bolgároknál? És honnan fogjuk az Erdély egyes vidékein divatozó többféle népviseletet megmagyarázni, ha nem teszünk összehasonlításokat a Balkán-félsziget népeinek viseletével ? Hunfalvy tárgyalja aztán Radu Negru kérdését (384. 1.), áz oláhok állapotát III. András halálától I. Károly haláláig,