Századok – 1895
I. Történeti értekezések - WERTNER MÓR: A Güssingiek - II. bef. közl. 136. o.
A GÜSSINGIEK. 143 Az a körülmény, hogy Cilly Frigyes kizárólag a saját egyenes utódjai számára alapított örökös emlékezeti misébe belefoglalja Güssingi Andrást, kétségtelenül arra vall, miként András Cilly Frigyessel nagyon közeli rokonságban állott. Ennek a Cilly grófnak okiratilag csak egy nőtestvére ismeretes, — Anna ki 1314-ben Liechtenstein Ottó jegyese.— Frigyes felesége : Diemut, Wallseei (L) Ulrik leánya ; nejeként pedig legelőször 1330. deczember 29-én, utoljára 1353. május 14-én jön elő. — Abból, hogy néhányanJ ) Wallsee Diemutot tartják Pernsteini II. Iván gróf második nejének, kiviláglik, hogy összhangzásban a Cilly (I.) Frigyestől alapított örökös emlékezeti misével, Frigyes neje wallseei Diemut Frigyessel kötött házassága előtt Güssingi András neje lehetett.2 ) Ivánnak másik fia, János, aki 1325. augusztus 1-én hagyja jóvá megerősítve unokaöcscse, András végrendeletét. — 1333. márczius 27-én »Johannes, dictus Farkas« néven még előfordul ;3) e napon adja vissza a Geregye nb. testvéreknek (az Egerváriak őseinek) : János-, Mihály- és Istvánnak az atyjuk, Kalmer által annak előtte Ivánnak eladott Pozvajószágot. — János az erre vonatkozó okiratokat Borostyánkőn állítja ki, egyszerűen mint »magister.« O is fellázadt Róbert Károly király ellen; ez Köcski Sándor országbírót küldte ellene, aki elfoglalta Sárvár, Újvár és Kőszeg várát s meghódolásra kényszerítette őt.4) Ez a János, Irán nádor ifjabb fia, az eddigelé ismeretes okiratok ngomán következtethetöleg — az osztrák Bernstein esalád törzsatgja. Jóllehet ez osztrák Pernsteinek története a jelen értekezés keretén kivűl esik. még is szükséges e helyütt felsorolni a Güssingiek, mint osztrák főurak eredetét támogató okiratokat. Az első, erre vonatkozólag ismeretes adat 1339. évi junius 17-i keletű. Ezen a napon kötelezi magát Albrecht osztrák hg. Hamburgban, hogy Pernstein Iván grófot ótalmába. l) Az »Adler« évkönyve V. 75, -) Hogy pedig a Güssingiek a Cilly grófokkal közelebbi érintkezésben állottak, igazolják még a következők : Pettaui Herdégen stájer marsall 1334. máj. 3-án Henrik bán (a szekcsői Herczegek őse) fiának, Péter mesternek Bielcz vára tárgyában folytatott peres ügyében Ítéletet hoz. Az ítélet sz. Cilly grófnak (éppen a fenti Frigyesnek) át kell adni a várat, Péter ezért köteles a nemes Miklós mestert bevezetni s a parasztok, vagy Ulrik tisztet, ennek családjával és birtokával a Cilly grófnak kiszolgáltatni. A János mester özvegyével a kard (? spado) miatt való alkudozásnak szakadjon vége ; amennyiben további csetepatéra kerülne a dolog, •egyenlíttessék ki a Sottlán történendő összejövetelen. — Krones i. h. I. 82. 3) Zalai okmt. I. 270. *) Haz. okmt. I. 147. 1327. aug. 29-i kelettel; továbbá i. h. 152.
