Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - II. közl. 119. o.

132 RÁTH GYÖRGY. pított egyházi szabályok lényegileg megegyeznek a fentebbismertetett kassai 1570-iki utasítással. A többi között a zsinat fenntartotta a magángyónást a lelkész és hive közötti barátságos beszélgetés alakjában, hogy ekkép az együgyű nép kikérdeztetvén, a bitre nézve kellőutmutatást kapjon, és terhelt lelkiismerete vigaszban részesülhessen. Szintúgy elrendelték a jegyeseknek előleges háromszori kihirdetését, s kimondották a titkos eljegyzés tilalmát. De Frölich nemcsak ily uton törekedett vallási meggyőződését érvényesíteni, hanem nyilt sisakkal lépett fel a flacianus irány ellen, mely kassai utódának fondorkodásak következtében terjeszkedni kezdett. Az utóbbi elleni fellépését a maga helyén fogván ismertetni, ezúttal mindenek előtt kiemelendőnek vélem Faber Tamás bártfai iskolamester ellen intézett támadását, kit felettes plébánosa előtt azzal vádolt, bogy Flaciusnak a Communicatio idjomatum négy neméről felállított hitelvét az iskolában a tanulóknak tollba mondta, a Melanchtont követő többi lelkészek ellen tör, és ennek »Corpus doctrinae«-jét egyszerű tanítási és nem bitszabálynak nyilvánítja. E mellett Fabert magát közvetlenül is felhívta Stökl nyomainak követésére, a ki utolsó lehelletéig Melanchton könyvének hive maradt, és Flaciust, valamint követőit folyton az Antikrisztus társainak bélyegzé.1) Azonfelül Frölich ugyanily irányban személyes hitvitába ereszkedett a veszekedő természetű Melczer Gergely beszterczebányai lelkészszel, ki viszont őt a kalvinismus vádjával terhelte. Hogy e vád alaptalanságát kimutassa, Selmeczen az « 1579-ik évi virágvasárnapján prédikácziót tartván, az urvacsoráról való hitvallását tüzetesen előadta, és kifejtette. Beszédjének kiindulási pontjáúl szolgált eme szentség fogalmának Luther kathekismusában foglalt értelmezése. Fejtegetései, közben pedig egyaránt támadja meg és czáfolgatja Carolostadius, Zwingli, Oecolampadius, az anabaptisták, s Kálvin eltérő nézeteit. Az említett bitvita oly mérveket öltött, liogy Eberhard Mátyás mester annak megszüntetése czéljából újabbi zsinat összehívását szükségesnek tartotta, mely ugyancsak Körmöczön 1580. márczius 16-kán megnyittatott. A gyűlés kezdetén Frölich ur méghasonulás okául ellenfelének azt az eljárását jelzi, mely szerint egy idő óta a ') Frölichnek Beszterczebányárúl »postridie S. Andreae 1579« keletű, levele Gast Kristóf selmeczi sindikushoz a selmeczvárosi levéltárban.