Századok – 1895

I. Történeti értekezések - RÁTH GYÖRGY: Két kassai plébános a XVI. században. - II. közl. 119. o.

126 RÁTH GYÖRGY. Byró Márton magyar prédikátort jövőre a városba be ne bocsássák és lia ezt még is megkisérlené, fogják el.1) Midőn ekkép Schwendi a városi tanácsnak, és egyháza fejének a hitegység megóvására irányzott törekvéseit erélyesen támogatta : csak császári hadura, Miksa intentióit érvényesítette, ki tudvalevőleg az ágostai hitvallásban foglalt tant nyíltan helyeselte, de a lutheránusoknak engedett vallásszabadságot politikai okokból más hitfelekezetekre ki nem terjesztette, sőt azok hiveit, mint eretnekeket üldözés alá vétette.2

) Mindazonáltal ügy a fővezérnek, illetve vezértársa Zay Ferencznek, mint Miksának az úgynevezett eretnekek ellen kibocsátott rendeletei eredménytelenek maradtak. Nevezetesen ekkor a magyarság minden áron törekedett a templomi díszítések eltávolítását keresztülvinni, s e végből erőszakos eszközökhöz is nyúlt, a mi viszont további megtorló intézkedéseket vont maga után.3) A vallási súrlódások Kassán utóbb sem szűnvén meg, Frölich utolsó kisérletkép panaszait a városi tanácsnak 1569-ik évi február hó 12-kén tartott ülésében tüzetesen előterjeszté, s a magyar lakosságnak az egyetértés fenntartására való komoly megintését szorgalmazá. Az ennek következtében a baj megszüntetése czéljából tett intézkedések közé sorozhatjuk a városi tanácsnak az 1570-ik év kezdetén az egyházi szertartások egyöntetűsége érdekében kibocsátott utasítását. Ehhez képest a kereszteléseket, a magánházak kizárásával, csupán a templomban szabad eszközölni. A keresztszülőkhez s jelenlevőkhez intézendő szokott rövid intés s az előirt imádság ellenben a templomon kivül az iskola felé néző helyen történjék. Ezután vitessék a gyermek a templomba arra a helyre, a hol a keresztvíz létezik, s megtörténvén az ellenmondás az egyház ellensége, az ördög s minden cselekedete 9 Kassa városa tanácsának 1567. octóber 20-kán felvett jegyzőkönyve szerint: Pastor Thomas Frölich coram Svendio dixit, se locum velle dare hungaris et hinc abire. Svendius au tern jam serio mandavit, ne posthac Martinus Byro concionator in civitatem veniat. Nam si venerit, captivari debeat ipsum judex .... Haec audivit Pap Antal et Kun Bertalan.1 2) Schwendinek és a Zaynak 1565. szeptember 8, továbbá Miksának 1567. julius 30, és 1470. márczius 8-án kelt rendeletei. 9 V. ö. Zsilinszky Mihály, A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai, I. kötete hetedik fejezetét, — továbbá Miksának 1574. február 22-kén írt levelét Schwendihez, valamint az utóbbinak ugyanaz évi május 15-kén fejedelméhez intézett promemoriáját, mely okmányok Jankó Vilmos »Lazarus von Schwendi oberster feldauptmann, und Rath Kaiser Maximilians IT. »czimű munkájának 94 — 133 lapjain olvashatók.