Századok – 1895

I. Történeti értekezések - LÁNCZY GYULA: Sienai dolgok. – Magyarország és sienai szt. Bernardino; Capistran János és II. Pius pápa. 97. o.

CAPISTRAN JÁNOS ÉS II. PIUS PÁPA. 109 élő tiltakozást képeztek az egyház és a pápaság elvilágiaso­dása ellen. Ennek az irtó hadjáratnak Capistran János volt a lelke és vezére. A magyar történésznek tisztában kell lenni ezen viszo­nyokkal minden részletükben — összes vonatkozásaikkal. Maga S. Bernardin meglehetős közvetlenül megismerked­hetett. Magyarország ügyeivel, Zsigmond királyunknak azon nevezetes olaszországi útja alatt, melyre 800 főnyi magyar csapat kíséretében indúlt volt meg. De a mit történészeink eddigelé nem tüntettek ki : midőn az 1432. év nyarán Sienába bevonult háromnegyedévi tartózkodásra, több ezer főre szapo­rodott hadseregében még mindig volt ötszáz magyar lovas­íjász.1) »Egy Miklós nevű vitéz vezényelte őket, a ki kitűnt embernagyság feletti óriás termete által.« Hiszen ez »Toldi!« »In hac nostra imperiali Senarum Civitate« — írja onnan Zsigmond egyik levelében2) Kanizsav Lászlónak. Mi tehát sienai barátainkkal voltaképen valamikor ugyanazon (eszményi) államfő alatt állottunk — száz év előtt, mielőtt t. i. a Napoleoni háborúk fel nem költötték volt a nemzetiségi eszmét, akár azt is írhattam volna, hogy földik voltunk. Csak­hogy kissé régen és futólag. Sienából folytatta volt alkudozá­sait a pápával ; onnan küldte a Curiához Thallóczi Matkót és Schlick Gáspárt ; onnan indúlt maga 1433 tavaszán császári koronázó útjára Kómába. Ugyancsak az Acta SS. fentebb idézett forrásaiból látom, liogy fra Beruh, itt érintkezett királyunkkal,3) sőt a sienai korabeli forrás szerint, hozzá bizalmas viszonyban állott volna -a mit valószínűvé tesz az a tény. miszerint Zsigmondot a koro­názási ünnepélyre Kómába kisérte és csak a koronázási ünne­pély lefolyása s a császárnak Olaszországból való távozása 9 Quingenti Hungari équités arcúm gerentes —- nevezi őket a Historis Senensis megbízható szemtanú szerzője. Egy előbb ötszázas személyi őrcsapat . . . Scloppos (ita id genus armorum vocant) apud nos invisum, deferentes — a mint én értelmezem e helyet, Arquebusier-kből állhatott és bizonnyára nem volt magyar (L. Murát. Script.) 9 Katona, Hist. Crit. a Cornides-féle kéziratokból reprodukálva. 9 Cum quo Bern, familiaritatem contraxit — mondják az A. SS.

Next

/
Thumbnails
Contents