Századok – 1895

A Magyar Történelmi Társulat Évkönyve 1895 - Tartalom

138» létben helyettes alesperes lett ; azon év máj. 17. már meghalt. A 31. Tört. Társulatnak 1881-től fogva volt tagja Tomori Anasztáz, hites mérnök és földbirtokos, szül. 1824. máj. 1. Dunaföldváron Tolnamegyében. Az áldozó magyar hazafiak sorából való volt az érdemes férfiú, abból az időből, mikor irodalmunknak még oly nagy szüksége volt egyesek támogatására Tomori (Theodorovits) tagja volt annak a híres tanári körnek, mely a szabadságharcz után Nagy-Körösön gyűlt össze. Arany János, Salamon Ferencz, 3Ientovich, Szász Károly, Szilágyi Sándor tartoztak e körbe. 3Iikor nagy örökséghez jutott, az irodalom és művészetek bőkezű pártfogója lett ; jutalmakat tűzött ki történelmi drámákra, támogatott irodalmi vállalatokat, készíttetett szobrokat. Bőkezűsége tette lehetővé, hogy a Kisfaludytársaság kiadhatta Shakespeare összes műveit magyarul. Áldozatkészségéért a m. tud. Akadémia 1858. dec. 15. tagúi választotta, a Kisfaludv-társaság pedig arczképét lefestette. Két munkát is írt : Emlékkönyv a magyar irodalomból. Pest, 1852. és Elemi mennyiségtan. U. o. 1854. A m. tud. Akadémiának 10.000 frtot hagyott; ennek kamatait az elhunyt végakaratához képest matliematikai jutalmakra fogja az akadémia fordítani. Apollo bronzszobrát a m. n. muzeumnak hagyományozta, mely most annak kertjét díszíti. Meghalt 1894. oct. 9. Budapesten. A M. Történelmi Társulatnak alapító tagja volt. Törs Kálmán hírlapíró s országgyűlési képviselő, szül. 1843-ban Gömörmegye Bimaszécs községében : a gymnasiumot a rimaszombati és késmárki iskolában fejezvén be, a budapesti egyetemre jött, hol a jog és államtudományi tanfolyam bevégzése után ügyvédi vizsgát tett. Az ügyvédi pálya azonban nem felelvén meg hajlamainak, az irodalmi pályának szentelte erejét. 1853-tól fogva állandóan a Vasárnapi Fjság munkatársai közt volt; czikkei részint neve alatt, részint Junius Brutus név alatt jelentek meg ; írt költeményeket, novellákat, kritikákat stb. 1867-től kezdve a Hon szerkesztőségében dolgozott,, mindaddig, mig a közjogi ellenzék Közlönye volt. 1869-től a Vasárnapi Újság belső tagja lett. A függetlenségi párt programmját vallván, 1878-ban a szentesi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek és azután is ezen kerületet képviselte. 3Iint politikai czikkiró az Egyetértésnél és a Pesti Hírlapnál működött. 1877-ben Déryné naplóját ő rendezte sajtó alá. A magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének egyik alelnöke volt. Meghalt 1892. aug. 31. Budapesten. A 31. Tört. Társulatnak 1876-tól volt tagja. Wahrmann Mór országgyűlési képviselő ; szül. 1832. febr. 29. Budapesten ; tanulmányai végeztével kereskedelmi pályára lépett és atyja régi üzletében a »Wahrmann és fia« czég tagja lett. A zsidó emancipatio törvénybe iktatása után az első zsidó vallású képviselő lett; alelnöke volt az 1868. dec. 14-től 1869. febr. 23-igtartott zsidó congressusnak. 1869-ben választatott meg először a főváros lipótvárosi kerületében, melyet haláláig képviselt. Mig a Deák-párt fennállt, annak belső zöméhez tartozott ; a fusio után a szabadelvű párthoz csatlakozott de a boszniai occupatio után kilépett és egy ideig párton kivüli volt, mig ismét a párt tagjai közt elfoglalta helyét. A delegátiónak és a pénzügyi s közgazdasági bizottságoknak egyik legrégibb tagja volt. A főváros üzleti életének és kereskedelmi s iparos köi-einek jelentékeny tényezője. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának s a Lloyd-társulatnak elnöke, valamint elnöke a pesti izraelita hitközségnek. 3Ieghalt 1892. nov. 26-án Budapesten. A M. Tört. Társulatnak alapító tagja volt. Wenrich Vilmos országgyűlési képviselő, szül. 1822-ben Segesvárott ; a jogot a kolozsvári ref. kollégiumban hallgatta. 1843-ban a marosvásárhelyi kir. táblánál mint tiszt, táblai írnok működött. 1846-ban letette az ügyvédi vizsgát, mire Segesvár tiszteletbeli tan ácsjegyzője lett. A szabadságharcz alatt az erdélyi ifjúsághoz intézett felhívás folytán a szász vadászí zászlóalj soraiba lépett és ott főhad-