Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - „Pallas” nagy Lexicona - 950

950 TAROZA munkássabb íróról van szó (pl. Frankenburg, Fábián, Gorové, Győry, Goldzieher stb.) egész értekezésekké növi ki magát. Nagyban emeli becsét, hogy minden életrajz után felsorolja a forrásokat, s hogy igen sokat merített kézirati vagy magán uton nyert adatokból. Felöleli az egész irodalmat kezdettől napjainkig — úgy, hogy nemcsak segédkönyv, hanem forrásmunka becsével is bir. — A PALLAS NAGY LEXIKONJÁNAK hetedik kötete megjelent, mely az F. és G. betűk nagy részét foglalja magában. Czikkei az európai tudományosság szinvonalán állanak : amit a külföldi encyclopaediák közül a legjelesebbek tartalmaznak, azt feltaláljuk ezekben — de mindent hazai viszonyainkhoz alkalmazva. A tudományok és ismeretek minden ágára kiterjeszkedik, de főtekintet van a hazai dolgokra, melynek egyes czikkeit szakemberek, elismert tudósok írják. A kiállítás is kiállja a versenyt a külföldiekkel, egy csomó színnyomat, térkép, önálló melléklet, szövegrajz — összessen háromszáznál több rajz van benne, melyek a szöveg magyarázatáúl szolgálnak. — RIMA-SZOMBAT város történetének második teljesen átdolgozott kiadása megjelent Findura Imrétől. Az első kiadás 17 év előtt 1877-ben látott világot, egy évvel társulatunknak gömörmegyei kirándulása után. E monographiának első kiadása is jól fogadtatott ; az azóta eltelt időt szerző jól felhasználta arra nézve, hogy munkáját új adatokkal bővítse, terjedelmesebbé, részletesebbé tegye. Nemcsak Rima-Szombat gazdag levéltárát aknázta ki szerző, hanem az azóta megjelent történeti kútfőket is felhasználta, a feldolgozásban pedig oly módon tudta ezeket értékesítni, hogy a közönség is élvezettel olvashatja. A rimaszombati ember megismerkedik városa eseményekben gazdag és változatos történetével, a benne szétszórt adatoknak pedig a szakférfiak jó hasznát vehetik. A városnak nemcsak politikai s művelődéstörténeti rajzát mutatja be alakulásában, fejlődésében, hanem a tudomány, irodalom s művészet terén kitűnt rimaszombatiaknak életrajzát is közli. E művészek szülővárosának szép emléket emelt. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. (Kapható az Eggenberger-féle könyvkereskedésben.) — HUMMER NÁNDOR: »A kereszténység nyomai Magyarország mai területén a honfoglalás előtt« czímü értekezése először a Katholikus Szemle f. é. IV. füzetében s azután a Szent-István-Társulat tudományos irodalmi osztályának felolvasásai közt látott világot. Szerző az avarok letelepedésétől kezdve Methodius morvaországi szerepléséig tárgyalja a kereszténység fejlődését mai hazánkban. Visszamegy helyenként az eredeti kútfőkre ; használja például és főleg a Conversio Bagoariorumot, de jobbára feldolgozott munkákra támaszkodik, s így gyakran, nem saját szemével látva nem egészen szabatos, csak merész állításra ragadtatja magát, mint például