Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Moldován Gergely: Ungaria. Ism. Veress Endre - 936

TÖRTÉNETI IRODALOM. 937 szerez magának íróink ama dolgozataiból, melyek fordítását benne megtalálja. S ha e folyóiratnak egyéb haszna és hatása nem is lenne, ez már magában is megbecsülhetetlen előny. A történeti dolgozatok, a szeptemberi füzettel befejezett új évfolyamban, a következők : Márki Sándortól »A középkor kezdete Magyarországon,« »Horea lázadása a magyarországi részekben« és »A magyarok első érintkezése az oroszokkal;« Szádeczky Lajos: »Az erdélyi fejedelemség vezérpolitikája,« mely Mihály vajda cz. műve II. kiadásának bevezetése ; Pór Antal: »Az erdélyi vajdák kronológiája a XIV-ik század végéig,« Wertner Mór megjegyzéseivel, kinek »Az Árpádok és Nemanidák« cz. dolgozatát is megtaláljuk; Asbóth Oszkár: A szláv nép múltjából és végűi Kossuth rövid életrajza Pituk Alberttől és Moldován meleg hangú nekrológja, mely mint ilyen természetesen egyedüli az oláh irodalomban, mely Kossuthot egy sorral sem gyászolta. A nyelvészeti részben dr. Alexi György befejezi a román nyelvben levő magyar elemek közlését, Szinnyei József pedig ellenkező irányú tanulmányából »a magyar nyelvbe átvett oláh elemek«-ből közli a czinczár és kirlán közzé eső kölcsönszavakat. A szépirodalmi rész Jókai három elbeszélését közli, az irodalomtörténeti részben pedig Széchenyi István, Kazinczy, Virág Benedek és Tompa életrajzát találjuk ; azonkívül minden füzet közöl magyar népdalokat s költeményeket, hogy az oláh irodalom is megismerkedjék költőinkkel, íróinkkal. S ép ezzel felel meg legszebben az »Ungaria« czímének és nemes hivatásának. Politikai, de történeti vonatkozású, sőt történeti adatok alapján írt czikkei közül megemlítjük Moldován »Politikai szédelgések« cz. nagy hatást keltett röpirata fordítását és Jeszenszky Sándor dr.-nak a Beplika-pörben mondott vádbeszédjét, melyekhez a szerkesztő és munkatársainak egyéb vezérczikkei sorakoznak. Ezeket a túlzó oláhok és irredenta törekvésű hírlapírók ellen irányítják a nép felvilágosítása végett, abból a vezéreszméből indulva ki, hogy az oláh nép mint nemzetiség csak is a magyar állam pártfogásával fejlődhetik s boldogulhat, kimondván, hogy a hazai oláhoknak nem kell a romániai társak beleavatkozása a hazái ügyekbe — törődjenek ők saját belügyeikkel és nyomoruságukkal, mert ott még nagyon sok javítni valójuk van. Ez az »Ungaria« magyar vonatkozású tartalma, s úgy az ily irányú közleményekért, mint fentebb elősorolt dolgozataiért, örvendetes, hogy azt szerkesztője (minden segély nélkül) fen tudja tartani. VERESS ENDRE.