Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Maccari: Latino Istoria de re Giannino de Francia. Ism. Pór Antal 923

TÖRTÉNETI IRODALOM. 931 Charconia (Cracovia) királyát is, aki nagybátyja volt, levén anyja testvére (Kázmér lengyel király) és tanácsot ült velük, mitévő legyen a rácz királylyal szemben ? Elvégeztetett a tanácsban, liogy a király gyűjtsön lehetőleg nagy sereget ; semmi fegyveres népet az országból távozni ne engedjen, és személyesen induljon meg a nagy sereggel lláczország királya ellen, és vissza ne térjen, míg meg nem bosszulta a rajtaelkövetett sérelmet és meg nem liódoltatta a rácz királyt, hogy ez esküdjek neki köteles hűséget.1

) Ez volt az oka, amiért a magyar király nem szerelt föl hadat Giannino érdekében ós ki nem bocsájtá országából azokat a nemeseket, kik fegyveres népeikkel elkísérték volna Francziaországba. A király anyja, nem levén neki a királyon kivül más fia,2

) szintén nem akarta, hogy Giannino miatt magát veszélynek kitegye, és nagyon örült ez akadálynak, s a főuraknál mindent elkövetett, hogy a királyt a fegyveres segítségadásról lebeszéljék. Ezt részint azért tevé, hogy a királyt oly bonyodalmas ügytől visszatartsa, részint azért is, mivel Károly német császár és viennei dauphin leveleket és követségeket küldének a királynéhoz és erre megkérték. Látván Giannino, hogy nem kaphat segítséget a királytól és az önként ajánlkozott fegyvereseket se viheti ki az országból, nagyon szomorkodott, ós beszélt a fönemlített püspökkel, mondván neki: »Minthogy a király kereste és megtalálta igazságomat, és meggyőződött arról, hogy igazam van, és minthogy most se segítséget nem adhat, sem azokat a nemeseket kik megígérték támogatásokat velem jönni nem engedi : legalább ügyem igazságáról, miről meggyőződött, tegyen jelentést a pápának és a kereszténység többi fejedelmeinek.« A püspök feleié, hogy beszélni fog a három említett úrral, és erősen hiszi, hogy annyi levelet szerez, amennyi csak kell. Elutazott tehát Visegrádra, hol a király, a három főúr Hogy Lajos király 1358-ban csakugyan háborút viselt Szerbiával, kétséget nem szenved. Csúzi János bán 1358. október 6-án írja a velenczei signoriának, liogy Lajos király hadat járat Ráczország királya ellen. (Anjouk. dipl. emlékek, II. 393. szám.) Giannino Istoriájából értjük meg, e hadjárat kimenetelét. — Hogy továbbá a következő évben (1359. május l.) Kont Miklós nádor volt a ráczok ellen indított seregek vezére, az is kétségtelen. (Fejér, CD. IX/III. 129. lap); valamint az is, hogy Lajos király is julius 6-án seregéhez ment. (Tört. Tár. IX. 25. lap.) — Mindezek nagyban nevelik Giannino Istoriájának hitelét. 2) István herczeg, Lajos királynak Endre halála után egyetlen öcscse, meghalt 1353-ban; tehát Erzsébet királynénak Lajoson kivül ekkor csakugyan nem volt több fia. SZÁZADOK. 1894. X. FÜZKT. 60