Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Pascal; George: Jean de Lasco. Ism. Kropf Lajos 920

922 TÖRTÉNETI IRODALOM. 922 Laski János püspöknek lett kinevezve Magyarhonba és máiéi is utazott oda, de tartózkodási helyét nem ismeri. A levélnek nincs keletje. Pascal úgy véli, hogy Laski János a veszprémi püspökséget fivérének, Jeromosnak, az osztrák párthoz való átpártolásáig viselte. Idézi egyszersmind Melanchtonnak egy 1535-ki február 2-áról kelt levelét »magnanimo et nobili viro D. Johanni a Lasco, patrono ac domino suo observando.« Ebben tehát már nincs püspöknek czímezve. Ennyiből áll mindaz, mit Pascalnak Laski János magyarhonbani szerepléséről fölkutatni sikerült »malgré ses recherches.« Másfelől azonban több körülményből Ítélve, fölötte kétséges az, hogy Laski csakugyan föl lett-e valaha szentelve püspöknek. így midőn pl. Bullinger (Zwingli tanítványa) 1544-ben levelet kapott tőle, ez a levél hátára följegyezte az írónak összes czímeit stb., melyek közt ott találjuk a »quondam Gnesnensis praepositus« czímet is, de Laski állítólagos püspöki méltóságáról egy szóval sincs említés téve. Ha pedig csakugyan ki lett nevezve magyar püspöknek és elfoglalta székét, úgy teljes biztossággal állíthatjuk, hogy ez nem volt a veszprémi. így pl. Gams atya szerint (Series Episcoporum) a veszprémi püspöki széken 1527-től circa 1548-ig a szintén »apostatá«-vá lett Kecheti Márton ült, Contarini Ferencz, a bécsi udvarnál időző velenczei követ pedig azt írja 1534-ki január 18-án (Történelmi Tár III. 90.), hogy hosszabb beszélgetése volt az egri püspökkel. »0 — úgy írja a követ — magyar ember ; ezelőtt veszprémi püspök volt, de e püspökségről, mint maga beszélte el nekem, leköszönt egy unokaöcscse javára, és ez a király (t. i. Ferdinánd) ezután az egri püspökséget adományozta neki.« Az illető egri püspök, mint tudjuk, Szalaházi Tamás, özvegy Mária királynénak rendületlen híve (1. Londoni Magyar Okmánytár 143. 1.) volt. Egy más levelében (1534. jan. 1.) pedig azt írja a követ, hogy a bécsi udvarnál találkozott az egri, veszprémi és erdélyi püspökökkel, kik Ferdinándnak hő pártolói s kiktől e király sok jót remél (id. m. 83 1.). E leírások sehogy sem illenek Laski Jánosra. Ha pedig 1534-ben (vagy ez év előtt) még nem volt veszprémi püspök, úgy aligha lett az utóbb. Bátyját, Jeromost, János király már ekkor elfogatta, és Laski Jánosról magáról már 1536-ban kezdték híresztelni, hogy a protestáns vallásra tért át. Laski János életéről 1528-tól 1536-ig semmit sem tudnak életírói. Pedig Magyarországgal éppen ez időszakban volt összeköttetésben. Ajánlom e tárgyat történetíróink figyelmébe. IVRORR LAJOS.