Századok – 1894

Értekezések - BERZEVICZY EDMUND: A Tarkőiek hatalmi törekvései Sárosban a XIV.; XV. és XVI. század folyamán. - III. közl. 728

a xiv., xv. bs xvi. század folyamán. 737 kerülő áramlatok irányítására, sárosi főispánsága utján befolyást vehetett az országos közigazgatásra s felismerhette a közrendek szellemét. Gyakran megfordult e megyében, melynek mintegy hatodrésze az ő tulajdona volt, s melyben két vár s három várkastély állott rendelkezésére,1) ezek közül a tárczai curia volt kedvencz székhelye.2) Vagyonának nemcsak terjesztésére, de czélszerű kihasználására is gondot fordított, s érzékkel bírt a művészet iránt is, mit a héthársi templom ékes helyreáll!tása által bizonyított.8) Mindenképen fényes és befolyásos állása mellett családi boldogság is környezte, neje Bánffy Dorottya, lindvai Bánffy János főpohárnok leánya egy fiúval s több leánygyermekkel ajándékozta meg. De mindezen földi jókkal meg nem elégedett Tárczai Miklós, ama kor fia, melynek — mint Fraknói mondja — a lázas vágygyal űzött vagyonszerzés egyik jellemvonása. Míg egy részről — írja a tudós püspök — a középkor erőszakos jószágfoglalásai nem szűnnek meg, sőt ijesztő mennyiségben veszik igénybe a törvényszékeket, másrészt a királyi megerősítés kieszközlésének könnyűsége következtében meghonosulnak az üzérkedés sokféle nemei.4

) így Tárczai Miklós vagyonszomját sem elégíté ki az ádámföldi birtok, melyet oly szokatlan módon szerzett meg, s alig lett abba beiktatva5) már is erőszakosságra ragadtatta magát szomszédja Ternyei György ellen, ki 1525-ben az iránt tett panaszt a királynál, hogy Tárczai Miklós sárosi főispán, meghittjei Ternyei Lipolth János és nemes Gombos Bertalan által számos fegyveres jobbágynéppel a Ternye patak medrét olyként változtatta meg, hogy a panaszló ternyei curiájához tartozott malom hasznavelietlen maradt.6

) Hasonló jogtalanságnak esett zsákmányúl az >) Tarkő, Újvár, Hertnek, Ádámföld és Tárcza. 2) Kitűnik a szepesi káptalannak Ternyei György ügyében a királyhoz intézett jelentéséből, melynek eredetije Bornemisza Lajos birtokában van. Ugyanis a káptalan kiküldötte Lupki Márton kanonok azt jelenté a káptalannak, hogy 1525. márczius 8-án Tárczai Miklós szokott székhelyén Tárczán megjelenvén, hon nem létében a királyi idézést familiarisainak Mihálynak és Zsigmondnak kézbesítette. 3) Már 1499-ben szabadalmat eszközölt ki Ulászló királytól, hogy a javain művelendő bányák termése után 10 éven át bányarészt (urburát) ne fizessen. Berzeviczei levéltár . . . sz. A héthársi templom helyreállíttatása 1513-ban történt, bizonyítja a főkapu feletti felirat: »0 mater dei, memento mei, Nicolai Tarczai. Maestro Yicenzo de Eagusa hoc opus fecit 1513.« 4) Werbőczi a mohácsi vész előtt 633. lapon. 5) A budai káptalan jelentése szerint Tárczai Miklós és fia György beiktatásuk 1524. deczember 20-án történt minden ellenmondás nélkül. Másolat Bornemisza L 6) Lásd fennebb a 2-ik jegyzetet.