Századok – 1894

Értekezések - BERZEVICZY EDMUND: A Tarkőiek hatalmi törekvései Sárosban a XIV.; XV. és XVI. század folyamán. - III. közl. 728

A XIV., XV. BS XVI. SZÁZAD FOLYAMÁN. 733 azelőtt rendszerint a sárosmegyei vár tartozéka volt, s a sárosi főispán hatósága alatt állott, s a két vár együvé tartozása a sárosi főispán politikai hatalmának egyik alapköve volt: világos, hogy az újvári várnak a sárositól való elszakítása s Tárczai kezére való juttatása Perényi hatalmának csorbításával járt s annál kevésbbé lehetett inyére, mivel ő akkoriban Kis-Szeben városát is zálogban tartotta, s az annak közvetlen szomszédságában fekvő birtoka már ez érdekből is reá nézve igen fontos volt. Mindezeket egybevetve alig kétkedhetünk, hogy Perényinek a sárosi főispáni székbe való visszahelyeztetése, helytartói müködőse megszűntével, Tárczai Miklós akkori főispán sérelmével lévén összekötve, a király úgy egyeztette ki hatalmas nádorát s kedvelt s nem kevésbbé nagyravágyó kamarását Tárczait, hogy ez az újvári várra s Újfalura vonatkozó csere árán lemondott a sárosi főispánságról, Perényi pedig a savanyúalmába szintén beleharapva lemondott a sárosi főispán czíméről, s ezen megye ügyeit, mint abauji főispán, de az abauji és sárosi alispánok és a sárosi szolgabírák együttes közreműködésével intézte.1) Valószínű, hogy a király Tárczai sértett önérzetének eleget teendő egyidejűleg biztosította őt, hogy alkalomadtán senki más, mint ő leend a megye főispánja, mi mint láttuk fia II. Lajos alatt meg is történt. Tárczai Miklós tehát elérte első czéljait, megszerezte Újvárt és Újfalut, melyek birtokáért elei századokon át hasztalan küzdöttek. Újvár most Tarkő testvérvára lett, s másik védbástyája Tárczai rengeteg birtokának, mely most Újfalu határával Kis-Szeben város faláig, a szoliszkói s csergói hegységgel s az annak környékén elterülő litinyei, olejnoki s livói erdőséggel a topolymenti Lukóig s ismét a Tárczai birtokhoz tartozott hertneki uradalommal érintkezve, a Bártfától Eperjes felé vezető országútig terjedt. Ezen roppant uradalom déli Modrár örökösök abaujmegyei javaikat Mátyás királynak engedték át, s melyre a II. rész szövegéhez már hivatkozás történt, Vámos Uj Németi (ma talán Hidas-Németi) csakugyan előfordul. *) Tanúsítja két okirat a berzeviczei levéltárban 198. sz. a. Mindkettő Kapi Miklósnak ügyeire vonatkozik Tárczai Miklós ellen, ki malczói, gerlachói és veneczkei jobbágyokat erőhatalommal saját birtokaira szállíttatott. — Az egyik okirat a jogügynek a király személyes jelenléte elé való felebbvitelét tartalmazza, mivel Tárczai Miklós a megye határozatában meg nem nyugodott ; a másik okirat nyomozást tartalmaz bizonyos fekete erdő nevű legelő terület használatára nézve. Mindkettőben az eljáró hatósági személyek ekként neveztetnek : Stanislaus de Berthold et Johannes de Barcza vicecomites spectabilis et magnifici domini Emerici de Peren, comitis perpetui comitatus Abaujvariensis, et regni Hungarie palatini, ac iudlium comitatus de Saros.