Századok – 1894

Értekezések - BERZEVICZY EDMUND: A Tarkőiek hatalmi törekvései Sárosban a XIV.; XV. és XVI. század folyamán. - III. közl. 728

A XIV., XV. BS XVI. SZÁZAD FOLYAMÁN. 731 elévülési idő sem állhatván ellen, 3000 arany forint kötbér mellett.1

) Tárczai Miklósnak ezen ügyek elintézésénél tanúsított részint szívós, részint engedékeny magatartása következetlennek látszhatnék, ha az későbbi törekvéseivel és sikereivel összefüggésbe hozva nem tűnnék fel egy nagyobb czél elérésére öntudatosan irányzott és fegyelmezett működés követelményeként, mely a kisebb akadályok leküzdését nem mellőzi, hogy annál szabadabban fejthesse ki erejét a megnyilt pályatéren. S valóban Tárczai Miklósnak nagy és merész tervei voltak : felvenni nemzetsége terjeszkedési törekvéseit ott, hol. azokat őse Tarkői Rikolf elhagyta, elsősorban megszerezni Újvárt és Újfalut, melyek ék gyanánt mélyedtek a Tarkői javak testébe ; ezeket így kiegészítve s tömegesítve kiterjeszteni a Tárcza folyó mellékétől a Topoly partjáig, a palocsakis-szebeni országúttól a bártfa-eperjesi főútig, s az ekként természetes határoktól szegélyzett s két vár falai által védett birodalomból mind közelebb nyomulni a megye szívéhez Eperjeshez s annak őrszeméhez a sárosi várhoz, melynek birtoka rendszerint együtt járt a megye főispánságával, s ezt alkalomadtán szintén elhódítva kiragadni a megyei főhatalmat Perényi Imre nádortól s azt maga kezében összpontosítva irányadó befolyást gyakorolni az ország sorsára s osztozni az akkor túlhatalmas Újlakiak, Zápolyaiak s Perényiek hírnevében. Ezek lehettek azon czélzatok, melyeknek valósítására egész akaraterejének megfeszítésével igyekezett, a mire nézve udvari állásának s fényes összeköttetéseinek előnyeit s hol ezek elégségesek nem voltak, az erőszak eszközeit is felhasználta. Nagy ildomossággal tette meg ez uton az első lépést sválasztotta meg a kedvező alkalmat akkor, midőn 1509-ben Ulászló király az uralkodó pestis miatt elhagyta az országot, s Perényi Imre nádorra bizta a helytartói hatáskört. Lehet, hogy a helytartói állás összeférhetlen volt a főispánság egyidejű viselésével, vagy hogy a fővárostól oly távol eső sárosmegyei főispánság ellátása terhére esett az akkoriban már igen köszvényes nádornak : tény az, hogy Tárczai Miklósnak sikerült az időtájt belehelyezkedni a sárosi főispánságba, mit a sógorával Warkocscsal 1511-ben kötött s már említett egyezség kétségtelenül bizonyít, melynek okirati szövegében sárosi főispánnak s a király kamarásának mondatik. A király visszaérkeztével véget érvén Perényi helytartói működése J) U. o. 395. sz. a. 1510. A szepesi káptalan előtt kötött egyez ség. TT. o. M. L. 1509. Ulászló király parancsa.