Századok – 1894

Értekezések - BERZEVICZY EDMUND: A Tarkőiek hatalmi törekvései Sárosban a XIV.; XV. és XVI. század folyamán. - III. közl. 728

A TARKÖIEK HATALMI TÖREKVÉSEI SÁROSBAN STB. 729 korolhatott. Ezeknek állománya következő volt: az 1455 és 1468. évi donatiókban foglalt javak : Tarkővár, Nyirjes, Petreczvágása, Vörösalma, Jakabfalu (ma Jakabvolya), Héthárs, Zechő (ma Decső), Viszoka, Lebotka, Tárcza, Lacsnó, Kriva (ma Krivány), Rogo (ma Bessó), Luchka, Harnicza, Lukwa (ma Lukó), Czepán, Czazgó, Czernye, Lászlóvágása, Szentgyörgy, Herthel (ma Hertnek), Vernyl,1

) Bathamezeje és Koakó. A Szepességen: a lomniczi, bunsdorfi, eőri, szentkereszti (ma keresztfalvi), pusztaerdőfalvi, krompacbi és bélai javak és birtokrészek.2

) Hevesben : Kömlő. Mindezen javak birtokába Tárczai Tamás halála után fia Miklós helyezkedett be, kiről ez ideig csakis atyja végrendeletében találunk említést, s ki valószínűleg a királyi udvarban töltötte ifjúsága első éveit, hol később oly kiváló állásra volt hivatva. Nagy hévvel karolva fel öröksége ügyét birtokba lépése után a felszóllalások egész sorozata bizonyítja, hogy nem sok ügyet vetett rokonai érdekeire, sőt apja végrendeletének határozmányaihoz sem alkalmazkodott. így mindjárt 1493-ban admoneáltatott Tárczai Tamás özvegye rimaszécsi Szécsy Katalin (Szécsy Miklós leánya) részéről, hitbére s jegyajándéka kiadatása iránt3) s ugyanaz évben összeütközésbe került unokatestvérével Eozgonyi Istvánnal, Jánosnak Modrár Margittól származott fiával, ki anyja első férjének Tarkői Iiikolf Simonnak osztályrészére zálogjoggal bírván, abba magát beiktattatta.4) 1494-ben bezthei Benedek fia Eerencz admonitiójával ') Lebotka, Lászlóvágása és Vernyl községnevek ma nem léteznek Sárosban. Fenállanak-e az illető községek, s ha igen, mily nevek alatt ? — meg nem határozhatom. 2) A lomniczi, hunsdorfi, erdőfalvi, krompachi és bélai javakban a Tarkőiek csak alábbrendelt részeket birtak. Eredetileg az 1306-i osztály alkalmával, mint láttuk, Tarkői Rikolf csak Lomniczon kapott 1

U részt, a többi szepességi javak akkor a Berzeviczeiek őseinek és Kakas mesternek jutottak, ez utóbbi magtalan halála után szállottak javai Bóbert Károly beleegyezésével fivéreire, s azok közül Eőr és Szentkereszt Tarkői Rikolfra. 3) Ezen körülményből biztosan következtethetjük, hogy Tárczai Miklós nem Széchy Katalintól, hanem atyja előbbi nejétől nagyidai Modrár Zsófiától származott. 4) Rozgonyi Jánosnak, Rozgonyi István és Szentgyörgyi Czeczilia fiának, Csókakő urának, ki mint erdélyi vajda, Mátyás király diplomatája s több ízben kezese oly kiváló szerepet játszott, neje nagyidai Modrár Margit volt, Modrár Pál leánya. Kétségtelenül kiderül ez két okiratból, melyek a berzeviczei levéltárban 188. és 194 sz. a. őriztetnek: 1477. Sárosmegye jelentése bizonyos tarkői, héthársi stb. birtokrészeknek Tarkői Rikolf György fia László által Tarkői Rikolf Simon hátrahagyott neje Margit most Eozgonyi Jánosné részére történt erőszakos elfoglalásáról. 1493. Jászói couvent jelentése, mely szerint Modrár Pál leányától,