Századok – 1894

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: A Hóra-lázadás magyarországi része - II. bef. közl. 714

726 MÁRKI SÁNDOR. rendelete, melylyel a Marosvidék pusztítóit, kiket ők halálra ítéltek, kegyelmében részesítette s Lupencs Jánost csupán 3. Bibicza Urszot, Athanasiet, Aranyost és Braniczkánt pedig csupán 1—1 évi börtönre, vagy 60 botütésre kárhoztatta s még azt is meghagyta, hogy kártérítés helyett csupán a náluk még talán meglevő rablott holmit vehessék vissza.1) Hogy hasonló lágyságot ne tanúsíthasson a király s álhumanismusával föl ne bátorítsa az oláhokat, ebben az esetben azonnal végrehajtották a statarium ítéletét. Febr. 28-án Aradon három lázadót végeztek ki, márcz. 7-én pedig Bécs Petrut is lefejezték.2) E miatt a De-Vinsezred panaszt tett, mivel ő még nem bocsátotta el a maga kötelékéből Bécs Petrut s így kivégeztetésével sérelem esett az ezred jogán.3) A megye május 2. kijelentette, hogy mivel a panaszos Bécs Petrut mint katonaszökevényt el nem fogatta, sőt nem is üldöztette, őt a politikai hatóság mint közönséges rablót kerítette kézre s úgy is végeztetvén ki, ebben a katonaság nem láthat sérelmet.4) Ellenben sérelmesnek tartja magára nézve, hogy a Badnán szállásoló Kampfengel Károlyi -ezredbeli kapitány a Maros vidékén faluról falura jár s gyűjti a hatóság és a földesurak ellen emelt panaszokat, s a lázadás után alig lecsöndesített parasztnépet, mely csak most tért vissza a köteles engedelmességre, ismét engedetlenségre izgatja.5) Az uralkodó azonban csakhamar megkegyelmezett azoknak a pópáknak is, kik a lázadásban tettel és tanácscsal résztvettek és csupán azt rendelte el, hogy az aradi püspök szigorúan megdorgálja őket6

.) — Ennek a túlságosan enyhe eljárásnak lehetett azután tulajdonítni, hogy a nép sok helyütt nemcsak megtagadta a fegyverek beadását, hanem pl. Berzován magának a község bírájának vezetése alatt foglalta vissza azokat.7

) April elején a zarándmegyei nemesség már ismét fegyverkezett az oiáhság ellen s ápril 14. az aradi alispán arról értesítette Zichy Károly országbírót, hogy az aradi és bihari oláhok Papfalván éjjelenkint titkos gyűléseket tartanak a templomban s hogy ott forradalomra lázító leveleket olvasgatnak.8) Idejárúlt, hogy junius 11-én az aradi fegyveres pol') Teleki, 92. és 157. (jan. 10.) Szilágyi 160., 207—8. 3) Lakatos, I. 78. 3) HTT. ápr. 6., 8985. sz. ') Jk. 253. sz. ") Jk. 261. sz. «) ETT. ápr. 25., 11319. sz. ') Jk. 336., 397., 403., 485., 532., 559. sz. 8) Densusianu, 513. Az országbírónak ez ügyben a bihari alispánhoz írt érdekes válasza u. o.