Századok – 1894

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: A Hóra-lázadás magyarországi része - II. bef. közl. 714

718 MÁRKI SÁNDOR. Néhány földesúr pedig velők, cselédeikkel s némi katonasággal Solymosnál egyenesen meg is támadta a lázadókat ; többet megölt közülök, tizet pedig elfogván, Aradra vitt a megyei börtönbe.1) A nekibátorodott nemesség s a vármegye férfias föllépésének lehet tulajdonítni, hogy ezen a vonalon nem terjedt tovább a veszedelem ; de talán annak is, hogy maga az aradi oláh nép csak kelletlenül, s hol félelemből, hol együgyűségből csatlakozott az erdélyi izgatókhoz és szinte örült, mikor ürügyet talált a visszavonúlásra. Aradot különben nemcsak Radna, lianem Világos felől is veszedelem fenyegette. Bécs Petru ugyanis, ki aug. 19. katonaszökevény létére is megkapta s el is fogadta a kegyelmet, rablóvezérből most egyszerre népvezérré csapott fel. Már szeptemberben újra garázdálkodott, úgy, hogy a vármegye még akkor elrendelte üldöztetését.2) Pópák, falusi bírák és esküdtek voltak bűntársai. A pópák a szószékről izgatták a népet,3

) jRosiu Athanáz borossebesi esperes pedig azzal kecsegtette a Boros-Sebesben és Popovics Miklós a Boros-Jenőben lakó ev. református magyarokat, hogy ha áttérnék a g.-kél. hitre, megvédelmezi őket a lázadók dühe ellen.4

) Hasonlót ígért az ágyai pópa az odavaló reformátusoknak. Az egész jenei járásban félbe kellett szakítani a népösszeírást, mert az oláh bírák megtagadták az engedelmességet. »Minek oda katonatiszt? — mondta a buttyini bíró. — Megtette már azt a mi pópánk.5

)« A g.-kel. papoknak mindenesetre főrészök volt a nép fölingerlésében; a pópák más része azonban, Petrovics Péter aradi g.-kel. püspök példáján felbuzdúlva, dicséretesen fáradozott a nép fölvilágosításán s oly időkben, mikor a megyei tiszteknek semmi hatásuk sem volt a népre, készségesen kihirdették a kormány rendeleteit, Isten és a »császár« ellen való véteknek tüntették föl a lázadást s ellensúlyozni törekedtek Hóra műköa város biztosítva legyen. Tizenkét arany jutalmat tűztek ki annak a részére, ki először tesz jelentést, hogy a város határában oláh lázadót vett észre. Kiküldték Milics Ferencz, Szecsánszky Arzén, Grabacher György és Visnyay György tanácsosokat, hogy a bel- és a külvárosokban, sőt a szállásokon, a Gájban és Ségában is 1 — 1 negyedmestert nevezzenek ki minden úteza számára, s e válságos időkben a közrendre ügyeljenek. Osztermayer városi kamarást utasították, hogy a város szénakészletét éjjel-nappal 2 emberrel őriztesse. A zavargók azonban nappal is belopózhatván, szemmel-tartásukra 9 őrt fogadtak fel (Aradváros lt.) J) Teleki, 42. a) Aradm. jk. 426. és 482. sz. 3) Gr. Prückler De-Vins-ezredbeli őrnagy jelentése. Szilágyi, 208. ') Densusianu, 228. B) Szilágyi, 84.