Századok – 1894

Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - I. közl. 675

696 KROPF LAJOS. JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓL. pórus legszűkebb helyén áll, s az ár itt oly rohamos, hogy a törököknél »Saitan Akindiszi« (azaz »Ördög Arja«) néven ismeretes. Hammer szerint régibb időkben is e hely oly neveken volt ismeretes, melyek a sebes tengeráram által okozott zugásra vagy morajra vonatkoznak, mint pl. Phonoides (= Zúgó) és Pyrrliias Kyon (= vörös kutya), mert a tenger moraja kutyaugatáshoz hasonlított. A part neve e pontnál,. Rhoodes, szintén rohanó, sebes vizre emlékeztet. Maga Mohammed szultán a várat »Bogasz Keszszen« azaz az »áramszelő«-nek nevezte el.2) A török források teljesen megegyeznek az átkelés helyét illetőleg Wavrinnal. Az 1486-diki névtelen szerint ugyanis Murád »Jeni Hiszár«-nál (az Újvárnál), Nesri szerint »Akcse Hiszár«-nál (Eszki Hiszár (?) = Óvár),3

) Szeád-Eddin szerint pedig »Grüzeldse-Hiszár«-nál (a szép várnál) kelt át. Mind a három történetíró tehát, mint ezt a fönebb mondottakból láthatjuk, a Bosporus ugyanazon egy pontját jelöli meg.4) KROPF LAJOS. ') A Bosporus itt csak körülbelül 550 méter széles. 2) Hammer Constantinopolis und der Bosporos 2-dik köt. a XXXII.. és LXII-dik fejezetben. s) Nesri »Akcse Hiszár«-t (= fehéres vár) említ, de valószínűleg ez tollhiba. ') Thúry (id. m. 21.) — "Wavrin előadása után már nem tűnik fül sajátságosnak az, amit II. Mohammed a várnai csata után irott fethnáméjában említ, hogy t. i. atyja ott kelt át, hol a keresztény hajóraj állott, s hogy ezt heves harcz után elűzték, miután ez alatt nem a hellespontusi, hanem a bosporusi hajóhadat érti. — Thúry számítása szerint (id. m. 373. 1.) az átkelés október 27—28-dika körül történt. Wavrin. szerint körülbelül 8 nappal hamarább.