Századok – 1894
Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - I. közl. 675
JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓL. 693 sára indultak, de közeledtükre a törökök azonnal a partok felé eveztek s ott megvonták magukat tüzérségük ótalma alatt. Minthogy pedig a gályák nem voltak eléggé erősek a harczot a szárazföldön tovább folytatni, kénytelenek voltak a szoros közepére visszatérni és ott horgonyt vetni, mivel az erős áram miatt az evezősök nem voltak képesek a gályákat helyben tartani. Amint a törökök ezt észrevették, bárkáik újra elhagyták a partokat, a gályák mint előbb fölvették horgonyaikat, de ugyanavval az eredménynyel mint előbb. Wavrin számítása szerint ily manőverrel a törökök átkelése legalább is két hetet vett volna igénybe, de a kereszténység vesztére alkonyatkor óriási szélvész kerekedett a Fekete tenger felől és a tenger vize nagy hullámokban kezdett a szoroson át hömpölyögni. A hullámverés és áram a Fekete tenger felől oly erős lett, hogy a keresztény gályák nem voltak többé képesek az ár ellen evezni2 ) és a török csapatszállító bárkáit az átkelésben megakadályozni. A gyors ár nemcsak hogy nem akadályozta a törökök tervének kivitelét, de még elő is segítette azt hathatósan ;3 ) míg ellenben a keresztények tétlenül valának kénytelenek veszteg maradni horgonyaiknál, és még hálásak voltak azért, hogy az erős ár nem ragadta el gályáikat. A törökök látván, hogy »isteneik« közvetítésével még az elemek is szövetségre léptek velük, még nagyobb erőmegfeszítéssel kezdettek dolgozni s fölvonván ágyúikat és mozsaraikat mindkét parton, a gályákra hevesen kezdettek tüzelni. Több golyójuk talált és nagy kárt okozott a gályákban és több keresztény embert megölt vagy megsebesített. A görög császár ígéretéhez képest elküldötte volt a két gályát, melyek a burgundi és magyar gályák mögött foglaltak állást. Csudaszerüen a török ágyúkból vetett kövek többnyire a burgundi gályák fölött röpültek el és a mögöttük horgonyzó görög gályákra estek, minek következtében legtöbb kár a császár gályáiban esett. Elvégre a törökök egy óriási mozsarat s) Ezt Chalkokondylas is említi. Szerinte a vihar több napig dúlt. 3) Miután t. i. mindkét part a török kezében volt, az üres bárkákat -a part mentén az ár ellen a kellő távolságig fölvonszolták. Az átkelés helyét illetőleg lásd e közlemény végét. 44*
