Századok – 1894
Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - I. közl. 675
678 KROPF LAJOS. JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓL. sereget is, 52 ezer török marad holtan a csatatéren, azonkívül számos hadi fogoly, 5 ezer megrakott teve, sok ló és tömérdek más zsákmány jut a győzők hatalmába. A levéliró szerint a keresztény csapatok állítólag egészen Drinápolyig nyomultak előre s több várat és várost elfoglaltak, földúltak s fölégettek s »ez történt az (14)42-diki év szeptember 2-dik napján.« x) Ezek ellen a török legalább is 15 ezer embert küldött, kiknek föladatuk lett volna a keresztény hadsereg visszavonulását a hegyszoroson át megakadályozni, de a törökök ismét vereséget szenvedtek s sokan közülök a futásban lekonczoltattak. Híre járt annak is, úgymond, hogy nagyobb keresztény had készül a török ellen és hogy 20 gálya jön a tengerszoros elzárására. »Higyje el, kedves uram, hogy 10 gálya is elegendő volna e czélra.« stb. stb. Úgy látszik, hogy a levél keletében hiba van és alkalmasint 1444 elején íratott. Visszatérve krónikánkhoz, Wavrin további két fejezetben ugyancsak összekuszálja a magyar történetet. Elbeszéli ugyanis, hogy Hunyady visszaérvén Magyarországba, Budán országgyűlés gyűlt össze, melyhez az oláhok is küldtek követeket, s hogy miután III. Frigyes nem volt hajlandó László nevű gyámoltját a magyaroknak átengedni, Hunyadyt Magyarország vajdájává választották meg és Lengyelországba követséget küldtek, hogy onnan Ulászlót meghívják a magyar trónra. Mit ez elfogadván, fényes magyar és lengyel kísérettel Budára jött és ott megkoronáztatott. Ezután tanácskozások folytak az iránt, hogy miképen lehetne a kereszténységet a török veszély ellen megvédeni, s e czélliól elhatároztatott, hogy Jenő pápához követség küldessék. Mi meg is történt, s a pápa a követek kérelmére hajolva Julián bíborost küldi Budára.2) Ennek tanácsára prédikátorok szélednek el az országban és keresztes Történetíróink közül többen s még Huber is (Archiv für oest. Gesch LXVIII. 172.) Dlugoss nyomán (XII. 771) azt állítják, hogy Hunyady diadala Sehábeddin (vagy Thury szerint Kule Sahin) vezér fölött még julius előtt történt, de Jirecsek (Gesch. der Bulgaren) szláv források után a csata napját szept. 6-ra teszi. Levélírónk ez utóbbi mellett bizonyít. Talán a Dlugoss által említett két diadal közül az egyik tényleg a maros-szent-imrei vereség volt. a) Fraknói szerint Juliánt már 1442-diki márczius elején küldte a pápa Magyarországba és május -27-én Budán volt. (Gesarini Julián 17. 1.)
