Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki Társulatok 667

(668 TÁRCZA. utasításokat, a követeknek az országgyűlés munkálatairól tett jelentéseit és ezek alapján szingazdag, érdekes képét adta az akkori megyei életnek, kiválóbb szereplőinek és főként a reformtörekvéseknek, melyek nálunk a húszas években a legszélesebb alapokon és a leghazafiasabb irányban megindultak. Különösen a magyar nyelv »felvirágoztatása« érdekében kifejtett nagy akcziót ismerteti bővebben Berkeszi és azt az igaz hazafias lelkesedést, melylyel az ügyet a temesmegyei karok és rendek felkarolták. Már 1823-ban kiküszöbölték a latin nyelvet az ügykezelésből és behozták a magyar nyelvet, meghagyva a tisztviselőknek, hogy ezentúl hivatalos ügykezelési és levelezési nyelvűi kizárólag a magyar nyelvet használják. Gondoskodtak arról is, hogy a magyar nyelvet az iskolákban tanítsák, a mi abban az időben nem kis nehézséggel járt, mert lámpással kellett keresni a délvidéken a magyarúl tudó tanítókat. A reform-korszak nagy alakját, Gróf Széchenyi Istvánt táblabírónak jelölték ki a temesmegyei karok és rendek. Érdekes adalék az akkori idők történetéhez, hogy a temesmegyei izraeliták megkérték a temesmegyei karokat és rendeket, hogy az izraeliták közül is szedjenek ujonczokat. A karok ós rendek elfogadták az ajánlatot és elismerésüket fejezték ki a hazafias készségért. A jelenvolt társulati tagok és vendégek feszült érdeklődéssel hallgatták a rendkívül élvezetes előadást és a felolvasót élénken megéljenezték. Ezzel a közgyűlés véget ért. — Az ALSÓFEHÉRMEGVEI TÖRTÉNELMI, RÉGÉSZETI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT Yl-ik Évkönyve, közvetlenül a folyó évre hirdetett közgyűlés előtt, megjelent. Három értekezés van benne : egy régészeti, egy történeti s egy természettudományi, melyek közül a két első közelebbről érdekel bennünket. Az első a Cserny Béláé az »Apulumi Maradványok« IV-ik közleménye. Ez is beszámolás az apulumi ásatások eredményeiről, de önmagában is önálló tanulmány, mely a fürdőépület maradványait s a talált leleteket irja le. Öt önálló tábla van hozzá mellékelve, melyek az apulumi maradványok hű rajzait mutatják be, úgymint ma állanak, s nemcsak a leírást illustrálják, hanem a jelen status emlékét jövőre is fentartják. Ebben a dolgozatban két ásatási cyclus eredménye van összeállítva. — A második czikk a Veszely Károlyé »Képek Gyula-Fejérvár múltjából«, melynek I. része apróbb, de érdekes adatokat közöl Fejérvár történetéhez, a Il-ik pedig a régi Fejérvár ismertetését kezdi meg. Az Évkönyvet az egylet 1892-iki életének hivatalos leirása zárja be. Az egylet közgyűlését Nagy-Enyeden jun. 10-én tartotta meg. Az elnök Csathó János lendületes beszéddel nyitotta meg azt, utána a titkár tette meg jelentését, melynek bevégződése után Makkai Domokos tartott felolvasást. Részleteket mutatott be egy nagyobb