Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Erre válaszol Kropf Lajos 646

•656 TÖRTÉNETI IRODALOM. és beborult az idő. Elvégre május 18-án egy öbölben horgonyt vetettek s itt maradtak junius 12-éig. Útjukat innen déldél-keleti irányban folytatták, az áram kedvező volt s a tenger hébe-hóba igen csöndes. Midőii számításuk szerint már a Tolvaj Szigeteknél vélték magukat, eleségük és friss viz készletük fogyni kezdett. Az utasok erre zúgolódni kezdettek, és következőleg a hajó orra China és Japán felé fordíttatott. Két napig kedvező széllel tovább haladtak, midőn egyszerre ismét beborult az ég és óriási szélvész kerekedett, mely több napig, dúlt és eltépte az egyetlen vitorlát is, mely fölvonva maradt. A hajó léket kapott és következőleg az árúk egy részét a tengerbe voltak kénytelenek dobni. Végre negyed napra a vihar lecsendesült és a reá következő napon kiderült az idő s úgy találták, liogy az északi szélesség 33-dik foka alatt, véleményük szerint valahol Nangaszaki közelében voltak. Nemsokára ezután megpillantották a szárazföldet és amennyire útleírását megérteni képes vagyok, julius 8-án a part közelében horgonyt vetettek. A további leírásból tudjuk meg tőle, liogy csakugyan Japánba érkeztek. Végre Izmailov azt beszélte el az angoloknak, liogy a 4-dik Kurili szigetnél, Makanrusinál tette őt partra Benyovszky. Az orosz pöriratok szerint az említett szigeten találta őt Parapesinnal ') és ennek feleségével együtt Nikonov kereskedő hajója. De sőt még mint maga dr. Jankó is említi, Cook expedicziója Petropavloszk »kikötőjében három matrózzal találkozott, akik Benyovszky matrózai voltak ; ezek elmondták, hogy Izmailoffot a Kurilli szigeteken kitette Benyovszky.« tehát nem a Bering szigeten.2) Van tehát legalább hat tanúnk egybevágó tanúskodása arról, hogy Benyovszky, nem mint ő meséli a Bering szigetnél, hanem a Kurili szigetek egyikénél kötött ki; és Bjumin és Sztepánov bizonysága arra nézve, hogy itt hosszabb ideig tartózkodott. E két utóbbi szerint pedig, midőn e szigetet elhagyta Benyovszky, egyenesen délfelé tartott, ele esetleg megváltoztatván útja irányát nyugatfelé fordult és második -állomása egy japáni kikötő volt. Ha meggondoljuk azt, hogy Izmailov Unalaskában (tehát Észak-Amerikában), Sztepánov Batáviában (tehát Dél-Azsiában) és Bjumin Párisban (tehát Európában) egymástól fiigget") Szgibnev ezt czikkében folyvást így és nem l'arawcsinnak nevezi. 2) Beringet a németek elkeresztelték »Beering«- és »Behring«-nek, (le mint látom, az újabb amerikai és angol hivatalos tenger-abroszokon .már helyesen a Bering név látható.