Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Erre válaszol Kropf Lajos 646

•649 TÖRTÉNETI IRODALOM. bizonyára oly nevezetes fölfödözés volna dr. Jankó előtt, mint a tengeri kigyó csontvázának vagy az egyszarvú egyetlen porczikájának fölfödözése volna a természet-tudósok véleményében. Attól tartok, hogy dr. Jankó Belcourt érti s hogy félre értette dr. Ebelinget; pedig ez az író eléggé világosan állítja, hogy ámbár szorgalmasan átkutatta az egykorú irodalmat és gondosan elolvasta a legjobb hírlapokat mint pl. a hamburgi »Neue Zeitung« és a »Hamburgischer Korrespondent« jeles harcztéri tudósításait, Benyovszky nevével seholsem találkozott. Hozzá teszi azonban dr. Ebeling, hogy nemcsak hogy nem talált e tudósításokban semmi olyant, mi Benyovszky elbeszélésének ellent mondana, sőt ellenkezőleg talált sok olyat, a mi elbeszélésének hitelességét megerősíti. Ez azonban csak a német professzor forrásainak hiányos volta mellett bizonyít. Annak megítélésére, hogy Benyovszkyról mint történetíróról mily ítéletet formáljunk, a »Századok« olvasóinál illetékesebb forurshoz alig folyamodhatnék. Az e czélból általam itt fölsorolandó néhány adat elegendő lesz a Benyovszky-féle tudósítás értékének helyes megítélésére. A Jókai-féle kiadás 28. lapján azt állítja Benyovszky fordítója, hogy szeptember 22-dikén hagyta el Krakkót 600 lovassal. Az angol kiadásból nem eléggé világos, hogy augusztus vagy szeptember 22-dikét kell érteni. Mindkét dátum azonban lehetetlen, mert Krakkó már augusztus 17 18-diki éjjelen muszka kézre került.1

) Továbbá a hiteles történetírás a Zwanietz várának hősies védelmében aratott babérokat Pulawski Kázmér grófnak itéli oda. A lengyel történetírók lelkesedéssel írják le, mily elszántsággal, mennyi veszély közepette vezette csapatait Pulawski a továbbra tarthatatlannak ítélt várból török földre. Benyovszkyt pedig nem említi a történetírás, jóllehet érdemei sokkal nagyobbak voltak, mivel ő — legalább így állítja életírója (41. 1.) — Zwanietzben maradt és a vár ormáról kisérte szemeivel a muszka hadoszlopok fölvonulását; sőt mi több, alattomban kivonúlt a várból s lóvá tette és jól elverte a muszkákat, kik megrémülve elfutottak és két mérföldnyire meg sem állapodtak. Hogy a muszka czárnőt el nem fogta, úgy amint Háry János -elfogta Napoleont, valósziniileg abban találja magyarázatát, hogy II. Katalin Szent-Pétervárott sütkérezett a kandallónál. De Háry Jánosunk ennél furfangosabbat mesél a 30- lapon. A magyar fordítás nem említi, mily hónapban, de az angol kiadás szerint október hava 18-án Benyovszky megütközött a muszkákkal Chelm közelében ; a nagyobb haderő előtt azonban ') E dátumot említi valamennyi lengyel történetíró.