Századok – 1894
Könyvismertetések és bírálatok - Erre válaszol Kropf Lajos 646
TÖRTÉNETI IRODALOM. 647 vallomásaira alapítani, hiszékenységnek vagy, ha úgy tetszik, fölületességnck lehet talán jellemezni ; de egy íróra emiatt az irodalmi imposztor bélyegét sütni, ez már csakugyan botrányos dolog. Válaszomban az lesz jelszavam, hogy »Amicus Oliver, amicus Jankó, sed magis amica est Veritas.« Dr. Jankó zokon veszi Oliver kapitánytól azt, hogy bírálatát így nyitja meg : »Az emlékiratok egy hazugsággal kezdődnek.« Pedig hiszen már Jókai kimutatta, hogy az -emlékiratok egy egész nyaláb hazugsággal kezdődnek. 0 ezek miatt a külföldi életírókat okolja, de mint azonnal bebizonyítandom, egészen ártatlanúl. A British Muzeum őrzi a Benyovszky-féle emlékiratok (franczia nyelven írt) eredetijét« :s ha dr. Jankó ezen kéziratokat jobban megnézi vala, megbizonyosodik arról, amit én azonnal észre vettem, hogy t. i. az életirati bevezetés az I-ső kötet 38-dik levelének elején végződik és az autobiographia ugyanazon levél hátlapján kezdődik, s hogy a kötet elejétől végig Benyovszky kezeirásában javításokat tartalmaz.1) Ha Benyovszky nem akarta elvállalni a felelősséget az életirati bevezetésért, úgy (dr. Jankó saját szavaival) azt kérdezem : »mért lett volna szükség azon néhány .sornyi autograph aláírással ellátott bizonyítványra, melyet Benyovszky minden kötet végére odaillesztett ? « Az, hogy az életirati bevezetés harmadik személyben van írva, és Benyovszky részéről mint valami más egyén munkája van föltüntetve, az egy kis szemfényvesztés, melylyel nem egy irodalmi imposztor élt már oly czélból, hogy a közönséget félrevezesse. Captain .John Smith, egy más szélhámos, kit néhány év előtt sikerült leálczáznom a magyar és angol közönség előtt, pláne az egész könyvét egy állítólag Báthory Zsigmond udvaránál •élt mythicus olasz egyénnel iratja meg; és »a könyv bizony') Dr. Jankó szerint (Századok XXV. 798.) Nicholson állítólag azt irta, hogy »az egész kézirat .... 1256 sűrűn beirt vonalozatlan és javítás nélküli lapból állott ; Nicholson azonban mint látom azt irta, hogy »without any interlineations or corrections, excepting' a very few made in the margin« azaz magyarul »beszúrások és javítások nélkül igen kevésnek kivételével, melyek a margóban fordulnak elő«. Az »igen kevés« relatív fogalom. A Benyovszkytól eredő számos javítást rögtön föl lehet ismerni különösen az első kötetben, hol ezek jó fekete tintával még pedig az ő keze írásával, az egy idegen kéztől származó tömérdek grammatikai javítás pedig igen halvány tintával vannak beirva. Benyovszky javításai majdnem kivétel nélkül a hely- és személynevek helyesirásánál fordulnak elő. Az orosz és lengyel neveket magyar plioneticával írja mint pl. Krecsetnikov, Csecserin stb. Franczia ember e neveket KretcAetnikov-, Tchetcherinc- ; angol Kreíc/ietnikov-, Tshctshev'm- ; német Krefsc/ietnikoff-, TscAeíscAerin-nak irta volna. 42*