Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Kobler János: Memoria per la storia di Fiume. Ism. Fest Aladár 643

•645 TÖRTÉNETI IRODALOM. külön czíme: Bevezető tanulmány a város keletkezése történetéhez. (Hat fejezet.) A második szakasz tartalma : A Quarnero körül elterülő tartományok politikai állapota a legrégibb időktől kezdve. Különösen érdekes az előszó, melyben az elhunyt szerző a munka genesisét adja elő. Nemeskéri Kiss Pál kormányzósága idején, a negyvenes években, Fiúméban élénken kezdték érezni egy a város történetét tárgyazó hiteles munkának szükségét, mivel abban az időben a horvát politikai mozgalom a fiumei kérdésre is kiterjeszkedett s e kikötő várost történeti alapon Horvátország kiegészítő részének iparkodott föltüntetni. Az akkori patrícius tanács e végből egy öt tagú bizottságot küldött ki, hogy a kérdéssel foglalkozzék. A bizottság azonban nem sokra ment munkájával. Tagjai csakhamar észrevették, hogy ehhez sok idő és munka kívántatnék meg. Azután közbejöttek a 48-iki események és az azt követő évek, melyek minden ily irányú törekvést megbénítottak. E bizottság tagja volt az elhúnyt Kobler János, akkor városi bíró. O azonban nem ejtette el a feladatot; komolyan hozzáfogott a városi levéltár anyagának s a környező vidék történelmi emlékeinek tanúlmányozásához és már akkor sok anyagot gyűjtött össze. Később azonban e munka megszakadt, mert a szerző 18 éven át távol volt szülő városától. 1872-ben nyugalomba vonulván (min. tanácsosi czímmel) ismét felvette az elejtett fonalat s ezentúl egész munkásságát Fiume történetének felderítésére szentelte. Régebbi helyi kutatásainak eredményét ki akarván egészíteni, fölkereste Trieszt, Görz, Laibach, Grácz, Bécs és Yelencze könyv- és levéltárait. A II. rész Fiume egyházi történetét adja, mely lényegesen hozzájárúl a város közjogi történetének földerítéséhez. A III. részben a Fiume körűi fekvő tartományok és helységek középkori történetét adja s szól a Frangepánokról, kik mintegy 30 évig uralkodtak Fiume felett is. A IV. részben szól a Duinói lovagokról és a Valsee grófokról, Fiume egykori hűbérurairól. Azután az 1530-ban szentesített városi statutumról s a politikai autonomia változásairól 1776-ig. Továbbá a város topographiai fejlődéséről, kikötőjéről és kereskedelméről 1809-ig. Az V. részben leírja Fiúménak a magyar koronához való kapcsolása történetét, a municipális önkormányzat új formáját és változásait. Ezután a franczia uralmat (1809—1813.) és az utána következő osztrák kormányzatot 1822-ig, majd Fiume visszakebelezését Magyarországba; végűi az 1848 9. év fő eseményeit. Erre még vegyes följegyzések, továbbá néhány SZÁZADOK. 1894. VII. FÜZET. 42