Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Reissenberger Lajos: Die Kerzer Abtei. Ism. Békefi Remig 636

•638 TÖRTÉNETI IRODALOM. szolgálatot, hacsak valamelyiket az apátság föl nem menti. Aki az apát és convent parancsának nem engedelmeskedik, a szeheni comes elfogatja és a királyi híróság elé állítja. Az engedetlenek ingó vagyonának kétharmada az apátságnak esik, egyharmada meg a szebeni grófé ; miért is ez köteles az apátság jogainak védelmére kelni. Az ispánok és más hatalmas emberek, ha az apátság birtokain keresztül utaznak, ne szálljanak be a lakossághoz, hacsak a község meg nem hívja őket. Aki ellenkezőleg cselekszik, el kell fogni és a szebeni gróf bírósága elé állítani. Ha elfogni nem lehet, s eleget sem akar tenni, sem az idézésre meg nem jelenik, lázadó számba megy. Érdekes, hogyan védi a szabadságlevél magokat a kerczi cziszterczi rendtagokat. Ha valaki a szerzet ruhájában levő szerzetest gyalázó szavakkal vagy fenyegetésekkel illeti, az a puszta, falu, vagy város, ahol ez megtörténik, úgy köteles vele eljárni a szebeni gróf és a szebeni szék közönsége előtt, hogy a büntetés példás szigorúságunak bizonyuljon. Ha pedig valaki a kerczi rendtagok valamelyikét megüti, a szebeni gróf halálos büntetést szab rá. Mindezen jogok védelme a szebeni grófnak és polgároknak lőn kötelessége. Ha ezek ebben hanyagoknak bizonyulnának, az apátság kérelmére maga a király szorítja őket feladatuk megoldására. S nehogy valaki az alattvalók részéről avval mentegetődzék, hogy az apátság szabadságairól nincs tudomása, — meghagyja Róbert Károly, hogy a szabadságlevél másolatát, az apát és convent kívánságára, a mikor csak szükséges, de minden évben legalább egyszer, a szebeni szék közönsége előtt föl kell olvasni és közszemlére kitenni. Ily körültekintő óvatosság sem volt elég az apátság békés életének biztosítására. Hiszen azt látjuk, hogy a kerczi apát egyenesen Csanád esztergomi érseknél keres védelmet az ellenséges támadásokkal szemben. Ekkor adja ki Csanád azon erélyes rendeletet, melyben meghagyja, hogy az apátság javait, ha lefoglalták, adják vissza, megsértett jogait állítsák helyre, mert különben egyházi tilalom (interdictum) alá esnek. Most Zsigmond királynak császárrá koronázásáig békét élvezett az apátság. De az ő hosszas külföldi tartózkodása alatt a közbiztosság megingott, s ezt az apátság is megérezte. A jogsérelem orvoslásáért egyenesen a királyhoz fordúl a kerczi apát. Zsigmond ekkor Csáky Miklós erdélyi vajdát, a fehérvári püspököt, a királyi bírót és a szebeni szék bíráit utasítja az apátság érdekeinek védelmére. De nemcsak az apátság birtokain hatalmaskodtak, hanem