Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Paikoss Endre: A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története. Ism. Ráth György 622

•628 TÖRTÉNETI IRODALOM. hanem az összes kassai protestáns papság ellen volt intézve és nevezetesen Zay főkapitány Frőhlichet egyidejűleg elkergette.. Továbbá Ferdinánd királynak 1560. október 21. és 25-én kelt leiratában az okok felsorolvák, melyek miatt Huszár elfogatását maga a király rendelte el és ezek között a sakramentárius sektához való tartozása nem fordul elő. Különben annak tüzetes megvitatása: vájjon Huszár, előbb és utóbb, a kálvini hitfelekezethez nyiltan csatlakozott-e? — illetve az e részben rendelkezésre álló adatoknak, jelesül Bullingerliez írt levele, valamint fenmaradt munkái tartalmának mérlegelése és Óváron, Debreczenben és Komjáthin való működésének ez irányban megvizsgálása eme bírálat körén kívül esik. Ellenben ki kell igazítanom P.-nek azt a téves állítását, hogy a Huszár megszökése miatt elrendelt vizsgálattal Liszti János, veszprémi püspök, lett megbízva, minthogy ez utóbbi akkor még királyi sekretárius volt és a papi pályára át sem lépett. A kiküldött biztosok többen valának, s azok élén Kewessy András, akkori veszprémi püspök, állott. Úgy látszik, P. tévedését a Verancsics levelei utolsó tudós kiadójának hasonló tévedése idézte elő, ki az egri püspöknek » ad reverendissimum Vesprimiensem« czímzett levele feliratában emezt Lisztinek nevezi. Magára a Huszár ellen megejtett vizsgálatra nézve Paikoss azt adja elő, hogy a királyi biztos, midőn a közvetlen tetteseket nem vala képes kinyomozni, az egész várost kivánta büntetéssel sújtani, a mely törvénytelen eljárás ellen azután 1561. márczius 15-én az összes polgárság nevében a királyhoz felfolyamodás adatott be. Az ily czimmel idézett okmány előttem ugyan ismeretlen maradt, de alapos kételyeim vannak helyes idézése és közlött kivonatának megfelelő volta tekintetében. Egyik okom az, hogy a város közönsége csak néhány nappal előbb emelt a királynál panaszt a biztosok azon eljárása ellen, mely szerint a belső és külső tanács összes tagjait a tisztába hozandó körülmények kipuhatolása végett esküre akarták kényszeríteni és hogy maga a puszta büntetési szándék czélravezető felfolyamodás tárgyát nem igen képezheti. A munka záradékában Huszárra vonatkozólag még felemlíttetik Verancsicsnak a kassaiakhoz 1560. deczember hó 1-sején intézett levele is, mint a kassai levéltárban található, mely azonban már Írójának munkái között (VIII. kötet 200—204. 1.) ki van adva. Eme nevezetes válaszirat szövegéből a szerző egy jellemző tétel fordítását következőkép adja: »Annakokáért kérlek titeket a Jézus Krisztusnak ereje által, és azon ecclesia által, mely a Krisztusban van, hogy mihoz-