Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Paikoss Endre: A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története. Ism. Ráth György 622

•627 TÖRTÉNETI IRODALOM. gélium hirdetésében minden ellenségek ellen meg fogják védeni. Ennek folytán a tanács elibe elkísérésére Szűcs (Zewch) Eerencz polgárt küldte ki, ki azonban most szintén nem ért czélt, mert ekkor maga Debreczen városának tanácsa tagadta meg iskolamesterének elbocsátását, okúi főleg azt hozván fel, hogy az épenakkor elhalálozott Kálmáncsehy utódjáúl megválasztották.1

) Mint az előre bocsátottakból kivehető, Szegedi Kassán, habár Melanchton tekintélyének köpönyege alatt, csakugyan kálvini irányban prédikált; a tanácsban azonban ez időben a magyar elem oly befolyással birt, mely a különben köztiszteletben álló bártfai iskolamester népszerűségét is képes volt ellensúlyozni. Az ilykép megindított vallás-mozgalom, Paikoss tovább kifejtései szerint, még határozottabb irányt vett Huszár Gaálnak az 1560-ik év nyarán Kassára érkeztével. 0 itt —_ úgy mond — puritán Kálvin nézete miatt üldöztetett leginkább, mint a protestantismus azon harczosainak egyike, kik mindjárt kezdetben a kálvini iránynyal törekedtek a Luther irányt a működési térről leszorítani. De P. ezen állításának igazolására mi bizonyítékot sem hoz fel, míg Kassa város jegyzőkönyvei ennek ellenkezőjét tanúsítják. Ezek szerint Huszár 1560. márczius 20-án igtattatván be prédikátori állásába, kevéssel utóbb már plébánosával, Erőhlich Tamással, egyetértésre jutott magyar híveinek az isteni tiszteletet tárgyazó kivánataira nézve, és elfogadta a szokást, mely szerint a keresztelést fehér ingben kell teljesíteni. Utóbb részt vett a kisszebeni lutheránus zsinatban is és teljesen hozzájárult azon határozathoz, hogy a náluk dívott s részben még a r. k. egyház uralma idejéből gyakorlatban maradt régi egyházi czeremóniák minden tekintetben sértetlenül fentartandók, jóllehet azoknak némely ágai a Kálvin felfogással semmikép sem voltak megegyezietlietők. Másfelől, az ő elfogatása után tett városi felterjesztésekből kitűnik, hogy az üldözés nemcsak személye, ') Stöckelnek 1557. augusztus 13-án kelt levele a kassai tanácshoz, ennek ugyanaz évi szeptember 18-kán írt levele Szegedihez, s az utóbbinak Mihály napja előtt kelt levele a kassai tanácshoz közzé vannak téve ifj. Kemény Lajos idézett okmánytárában ; a kassai tanácsnak ugyanaz évi augusztus 12-kén Stöckelhöz, valamint a debreczeni városi tanácsnak ugyanaz évi deczember hó 21-kén a kassai tanácshoz intézett levele pedig ki van adva a Történelmi Tár 1890-iki folyama 177—179. 11. Kassa város tanácsának ugyanaz évi szt. Lőrincz napján intézett levele Stöckelhöz, ennek augusztus 11-ki válasza, Szegedinek Ilebreczenből a kassai tanácshoz ugyanaz évi november 27-én írt levele, és a tanácsnak deczember 9-diki válasza, tudtommal kiadatlanok.