Századok – 1894

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: A Hóra-lázadás magyarországi része - I. közl. 609

A HÓRA-LÁZADÁS MAGYARORSZÁGI RÉSZE. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Aradvármegye Magyarországnak egyetlen része, liová Erdélyből a Hóra-lázadás átcsapott. Aradvármegye történetét részletesen megírván, munkámnak második kötetében foglalkoznom kell a lázadásnak ezzel a részletével. Behatóbban teszem azt az eddigi történetíróknál, magánál a legbeszédesebb Densusianu-nál is, kinek adatait teljesen megbízható hivatalos •és más adatokkal egészítem ki. Munkám négy olyan parasztmozgalommal foglalkozik, melyben Aradvármegye parasztsága igen élénk részt vett. Ilyen 1514-ből a magyar parasztok lázadása Dósa alatt, 1527-ből a magyarok és szerbek fölkelése Cserni Jován s 1735-ből Peró s most 1784-ből az oláhoké Hóra alatt. Mivel ez a jelen közlemény monographiai nagy munkámnak csak egyik kiszakított fejezete, s mivel munkámban, a parasztság s különösen az oláhok, egyáltalán pedig a politikai és a birtokviszonyok történetével amúgy is bőven foglalkozom s foglalkoztam a parasztok lázadásairól írt két más könyvemben is,1) és végre mivel magyar felfogásban Szilágyi, Teleki és Marczali, román felfogásban pedig Densusianu tanúlmányaiból úgyis kellőképen ösnieretesek a Hóra-lázadás okai és körülményei, — ezúttal, azt hiszem, egyszerűen in médias res mehetek. Expectoratiók írásától fölmentenek előbb írt könyveim. Egyszerűen a tényeket hagyom beszélni ; de abban a hiszemben, hogy tanúlságait magyarok és románok egyaránt azzal az igazságszeretettel vonják le, mint a milyennel én állítottam egybe az alapjokúl szolgáló adatokat. Nem volt más czélom, *) Dósa György és forradalma. A magyar tud. akadémia által megdicsért pályamű. Budapest, 1883. (Második kiadás 1887.) 8 r. 216 lap. —• Péró lázadása. Akadémiai székfoglaló értekezés. Budapest, 1893. 8r. 96. lap. — Aradvármegye története. Arad, 1891. I. kötet. n. 8r. f>64 lap. (A második kötet, melyből mutatvány az itt közölt értekezés, 1894. végén fog megjelenni.)