Századok – 1894

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Diplomatikai vitatkozások 581

DIPLOMATIKAI VITATKOZÁSOK. 5.83 <leti a 15-ik sorban.1

) Talán a XIII-ik századi másoló is kifelejtette s csak utólag ragasztotta a h csúcsára a c betűt? A további megrovás azért történt, mert azon állítást veszélyeztettük, bogy a »vitatkozók nagy része mai napig sem tudja helyesen olvasni« azon szót. Gondoskodott fönidézett nyilatkozatával a tudós biráló arról, hogy e vádat személyére ne alkalmazhassuk. O Orchiot igen helyesen velünk együtt Orcionak olvassa. De vannak, kik megérdemelték neheztelé«ünket ; azok t. i., kik a kérdéses szót egyszerű /i-val írják át. Tessék felütni Fejér Codex diplomaticus czímű könyvét, ott Áll az I. kötet 281. lapján »Poznano, Cuntio, Orhio.« Pedig vitatkozik és nem épen röviden az oklevél becséről és tartalmáról 282—284 lapokon. De ő és kortársai avval mentegetőzhetnek, hogy ők ezen olvasást hiteles átiratokból vették. Rendelkezésünkre állanak jegyzeteink közt ezen oklevél összes középkori hasonmásai, s bizton állíthatjuk, hogy a győri káptalan 1355-i és Zsigmond király 1409-diki átirataik 13-dik sorában Orhiot találunk. Ezen átírok tehát a megnyújtott z betii azon formáját, melyet bírálónk kettős betűnek tart, csak egyszerű A-nak nevezték. Tüzetesb czáfolatot érdemel azon merész állítás, hogy az Orchiot Orcionak kell hangoztatni. Ennek (a ch hetük c hangjának) ellentmond az eredeti 26-dik sorában Chimudi helynév, melyet az átiratok változatlanúl adnak és sz. László a fönidézett eredetiben Himudinak irat s melyet ma is Himódnak neveznek Sopron vármegyében. A ch 1086-ban is mindig h : Chozug (hazug) személynév az 57-dik sorban. A cé hangot c betűvel találjuk jelölve az 1055-i diploma •62-ik sorában ; »Celu minister« a hátirat 5-ik sorában pedig »Tapecia duo.« II. Gyécza nótáriusa is egyszerű c-vel adja királya nevét: »Ego Geica rex ungariae« évszám nélkül kelt •oklevele első sorában.2) Ezen hangot az 1156-ik évi oklevél második sorában már z betű jelöli : »Geiza« 3), melyet azután ') A pannonhalmi Chartarium Liber Buber czímű könyvében, rnelyjiek utolsó átirt diplomája 1239-ben kelt. 3) Pannonhalmi lt. capsa 26. E betü. s) Esztergomi főkáptalan lt. Lad. 67. fasc. I. N. I.