Századok – 1894

Tárcza; Önálló czikkek - Heinrich Gusztáv: Walther von der Vogelweide hazája 564

574 tárcza. és e szép művészet« régi (X. századi !) megalapítói sorában az ötödik helyen említett Waltherről azt mondja : Der fiinfft Herr Walther hiess. "War ein Landherr aus Böhmen gewiss, Von der Vogelweid war schön. Minthogy e dal tárgya történeti alap nélkül szűkölködő monda, a közlött verseknek sem tulajdonítottak semmi jelentőséget, — tudtommal csupán von der Hagen (Minnesänger IV, 1838, 161. 1. és Y, 1856, 237 1.) vette komolyabban; — pedig kétségtelen, hogy az egész tárgynak (a mesterköltészet eredete) mondai jellegével még igen jól összeférhet a dal valamely egyes adatának történeti hitelessége. Hallwich csakugyan ez adatból indúlt ki és kutatása alapjául Dux városának régi könyvét veszi, mely 1389 óta tartalmaz hiteles anyagot és 1389-től 1411-ig számos világos és kétségbe nem vonható adatot egy »Yogelweider« és »von der Vogelweide« családról, sőt 1396-ban egy »Walther von der Vogelweide« nevű duxi lakosról is tesz említést. (Ez adatokra már Heidi is figyelmeztetett : Beitrag zur Geschichte von Dux, 1886, 70. s 77. 1.) E család birtokában volt egy a városon kivűl egy tó mellett fekvő, »Vogelweide-udvar,« mely egyedül Dux városának adózott, tehát régebben minden valószínűség szerint annak a főnemesi családnak, mely e vidék hűbérurasága volt, birtokaihoz tartozott. Régebben e vidék a Hrabieschitz családnak volt birtoka, melynek legkiválóbb tagja. Nagy Slawko, 1183-ban udvari fővadászmester volt s így bizonyára (mondja Hallwich) vagy maga alapította vagy legalább tetemesen fejlesztette, nagyobította a Dux falán kivűl fekvő »madárkertet«. A lakosság e vidéken egészen német volt (még ma is az) és bajor földről szakadt a cseh királyság területére. Walther, tudjuk, korán hagyta el szűkebb hazáját, hogy a Babenbergiek fényes székhelyére, Bécsbe menjen, a hol Öreg Reimar vezetése alatt költővé képezte magát. Ez 1185 és 1190 közt történhetett. Azt is tudjuk, hogy 1227-ben vagy 1228-ban (ez évben koronázták meg Prágában I. Venczel királyt, a német költők lelkes pártfogóját), mielőtt a szent földre indúlt, hosszú távollét után még egyszer fölkereste szülőhelyét, melyet egészen átalakítva talált. A viszontlátás édes fájdalmából fakadó érzéseit és gondolatait ez alkalommal gyönyörű elegiában fejezte ki, mely a költészet legszebb gyöngyei közé tartozik (magyarúl "Wigand Jánostól, Egyet. Philolog. Közlöny II, 1878, 300. 1.). Minden megváltozott, kesergi Walther e dalban, csak a tó maradt a régi. E nagy átalakulás, Hallwich szerint, 1199-ben vehette kezdetét, midőn Slawko a duxi vidékre bajor cziszterczitákat hozott, több új helységet alapított és a Riesenburg nevű várat építette. Az új helységek közöl külö-