Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Thim József: Az újabb szerb irodalom termékeiről - 559

561 történeti irodalom. vannak leírva; a 8. fejezetben az északi tartományok állapota a rigómezei ütközetig. Az említett mű második felében főleg a Brankovicsok családjáról van szó, Vukot árulónak tartja, kit egyébiránt Morinszki (orosz iró), Mitkovics és mások is annak mondanak, míg Ruvarác Hilárion, Kovácsevics és Mijatovics az előbbiek és a néphagyomány ellenére egyáltalán nem látják bebizonyítottnak Vuk árulását. Novákovics Brankovics Vukot a rigómezei ütközet utáni politikája miatt élesen elitéli ; pedig igaztalanűl. Milica fejedelemné minden áron a törökkel békét akart kötni, Vuk azonban a legvégsőig ellentállani, ezért függetleníté magát Vuk, mint a legöregebb uralkodó, Lázár özvegyétől és Lazarevics Istvántól. Igen érdekes Sztanojevics azon megfigyelése is, hogy Lázár knéz miért nevezhette magát a »tengermellék urának«. Egyáltalán nem bizonyos, hogy Baltics György elismerte 1386-ban Lázár fenliatóságát, mert nincs kizárva, hogy Lázár tényleg birtokosa volt a tenger mellék egy részének. Brankovics Vuk 1396-ban vesztette el trónját a nikápolyi csata után, mit Jireöek bizonyított be, de Novákovics nem vett tudomásúl. Rendkívül érdekes az, hogy míg Lázárevics István, Krályevics Márkó a törököket* 1394 előtt és után támogatá, ő mint török vazallus sohasem vett részt a keresztények elleni hadjáratban. Tévesnek tartja továbbá azt a nézetet, hogy Lázárevics István az 1402.'angorai ütközet után Mánuel császárral találkozott, mert Mánuel csak 1403-ban tért haza Európából. Novákovics a Brankovicsok családja iránt bizonyos ellenszenvvel viseltetik, mi nagyban tárgyilagosságának rovására megy. Jelen művének az utolsó fejezete talán valamennyi közül a legjobb, melyben a törökök előnyomulását, lassú hódítását, a balkán államok viszonyát áttekintően irja le. Novákovics azt hiszi, hogy az angorai csata után is alkalom lett volna Szerbiát a török veszélytől megszabadítani. Sztanojevics azt hiszi, hogy ez csak 137] után történhetett volna, 1389.. 1402 után már keső volt minden, a mint a későbbi török belviszályok sem állták útját az oszmánok hódításainak. Novákovics és Sztanojevics művei kiegészítik egymást és a török-szerb események Magyarországot is illetik, mert ezeknek következménye hazánk 1526-iki gyászos bukása. Milicsevics Milán, a szerb nemzeti könyvtár jelenlegi könyvtárnoka és igazgatója, a ki a péterváradi, moszkvai,