Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Sabatier Pál: Vie de S. François d’Assise. Ism. Márki Sándor 556

558 történeti irodalom. egyazon időben sem találja rajta ugyanazokat a szépségeket s ugyanazt nem is mindig veszi észre. Elég egy kis felhő, hogy elfogja előle a legszebb kilátást ; s elég egy napsugár, hogy a felhőn áttörve, a legszebb tájképet tárja föl előtte. Saját példáján mutatja meg Sábatier, hogy történetet írni annyit tesz, mint gondolkodni s gondolkodni annyit, mint átalakulni. Kikél azok ellen, kik a tárgyiasság titkát föltalálni vélték az eredeti oklevelek közlésében. Nagy haladásnak tartja, de fontosságát nem becsüli kelleténél többre. Mindent sohasem lehet közzétenni s ha kimerítnők is az oklevelek közlését, hány olyan mozzanat van, a mit oklevelekkel igazolni teljes képtelenség. Ilyen maga a középkor vallásos története. Ezer meg ezer bulla, brève, zsinati határozat stb. van már kinyomatva ; de hogyan foglalhatnák ezek magukban az egyház egész életét? Nagyon egyoldalúan kellene Ítélnünk pl. azokról a szegény eretnekekről, kiknek könyveit, önvédelmét elégették. Magának szent Ferencznek is rossz szolgálatot tettek eddigi életirói. Tetteinek szépítgetésével elfelejtették az ő valódi, végtelenül szebb életét, midőn mint született szentről beszéltek róla, úgy, a hogy máskor viszont született királyokról és született rabszolgákról szólnak. Sabotier őt mint magunkhoz hasonló embert fogja fel. De szeretettel vizsgálja életét ; szeretettel azért, mert ez a történelem kulcsa. S a ki megérti a XIII. századot, meg is szereti szent Ferenczet. Egyébiránt kevés történeti alakot tüntetnek föl az oklevelek tisztábban mint szent Ferenczet. Renánt nem találván elég szigorú bírálónak (Nouvelles études d'histoire religieuse), Sabatier szigorúbb és behatóbb kritika alá vetette a forrásokat : Szent Ferencz saját műveit, a neki tulajdonított munkákat, az okleveleket, a rend történetét s más külföldi rendek történeteit. Ezek közt azonban nem találjuk a magyarországiakat, pedig a rend nálunk már IV. Béla idejében elterjedt s a XIII. századból 13 kolostora ismeretes. Sorra járta Umbria és Toscana ferenczrendi zárdáit s bőven használta az olasz könyvtárakat és gyűjteményeket. Könyvében legújabb és legérdekesebb, hogy forrásokúi minden eddiginél bővebben használta a szentek müveit, köztük néhány olyant, melyet ő ismertet először. Ezek ugyan kevés életrajzi adatot tartalmaznak, az igazi szent Ferenczet azonban csak belőlük lehet megismerni ; sokkal jobban, mint a legendákból, melyek nem mondják meg ki volt. Sabatier ekként teljesen kidomborítja szent Ferencz megnyerő alakját s a szegénység apostolát, kinek követőit még