Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Gyulai Rudolf: Török világ Komárommegyében 550

TÖRTÉNETI IRODAt.oM. valló Ítéletekkel s találó megjegyzésekkel fűszerezi előadását ; oly teljes képet adván e korszak politikai és miveltségtörténetéről, melyhez legföljebb csak legapróbb részleteiben lehet még néhány kiegészítő vonást hozzátenni. Aki ezután Dalmáczia e korbeli történetével akar foglalkozni, annak Pisani könyvét kell kiinduló pontúi vennie, de e mellett haszonnal forgathatja Erber munkáját is, mint a mely sok fontos okmányt szószerint közöl s idézetekben bővelkedik. FEST ALADÁR. Törökvilág Komárom, megyében. Irta Gyulai Rudolf sz. benedekrendi tag, gymnasiumi tanár. Komárom, Rónai Frigyes (azelőtt Ziegler K.) könyvnyomdája. 1894. 133 lap. A szerző neve és munkálkodása ismeretes már történeti monographikus irodalmunkban. Evek óta serénykedik ő Komárommegye történetének előkészítésében, a megyében alakult »Komáromvármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet«-nek ő az egyik és fő megteremtője s megalakulása óta titkára, az egyleti muzeunmak őre, az évkönyveknek pedig szerkesztője, helyesebben írója. Ezekben az évkönyvekben s a komáromi és tatai helyi lapokban a vármegye múltjáról számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent már meg, melyekben részint önálló kutatásainak eredményeit, főként azonban kiadott forrásainkból szorgalmasan összegyűjtött adatait tette közzé. Az 1889-iki egyleti évi jelentésben névszerint »Komárommegye és város Róbert Károly koráig való történetéhez« közölt ügyes összeállításban tanulságos adatokat, az 1890-iki és 1892-iki jelentésekben pedig rövid történelmi bevezetéseken kivűl betűrendben állította össze mindazt, amit szorgalmas kutatásai közben az egyes községek és megyei nemes családok történetére nézve összegyűjthetett. Most megjelent önálló tanulmányában, melyet szerényen kiséz'let-számba menő dolgozatnak nevez, a vármegyei életet a török világban mutatja be. Művének tárgy beosztását és vezéreszméit dr. Acsádi Ignácznak művéből (»Magyarország Budavár visszafoglalása korában«) vette át, s így a műnek egyes fejezeteit képezik a terület és népesség, a vallásügy, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, az adóügy, a katonaügy, a külföld véleménye rólunk, főuraink és a köznemesség, a polgárság, a jobbágyság, az intelligens osztályok, a mezőgazdaság és állattenyésztés, a kereskedelem és ipar s végűi a szellemi élet. Nehéz ennek a mozgalmas és viszontagságokkal teljes