Századok – 1894
Értekezések - BERZEVICZY EDMUND: A Tarkőiek hatalmi törekvései Sárosban a XIV.; XV. és XVI. század folyamán. - II. közl. 520
a xIv., xv. és xvi. század folyamán. 539 tarczai, lubotini, tarkői, luchkai, vörösalmai szent Margit és a kriványi szent István templomoknak és a Krivány község végén fennállott szent Mária Magdolna kápolna helyreállítására szintén egyenkint tiz forintot. A Heves megyei Kömlő község szent Mihály arkangyal egyházának egy jó misekönyv megszerzésére tizenöt forintot. Ismét Sárosban a Héthárson alapított és szent Mártonnak szentelt egyháznak húsz forintot, s az ezen egyház oldalához épített szent Tamás apostol kápolnának hagyományozta Abauj megyei Szakai nevű részint ősi részint zálogos birtokát, továbbá a kápolna fentartására s egy kehely szerzésére ötven forintot hagyott, külön kikötve, hogy ezen rendelkezését senki, sőt fia Miklós se merészelje megtámadni. Ismét Szepességen, a Késmárk városában alapított és szent Katalinnak, vagy Krisztinának *) szentelt templom számára, hol örök időkre mise szolgáltatik, érettök,2) száz forintot. Krazno lengyel királyságbeli város kórházának, mely Mátyás király hadakozásai alatt elpusztúlt, felsegélés végett száz forintot. A Szent-Márton hegyen levő szent Márton egyházában,3 ) a boldogságos szűznek szentelt oltár számára, melynél érettök örökös mise szolgáltatik, egy casula helyreállítására harminczöt forintot, e czélra már előbb egy byssus subát adományozott. A szepesi Szent-Márton káptalannak hagyományozta abauj-megyei Makrancz és Osées részbirtokokat,4) melyeket Perényi Jánostól tartott zálogban ezer forinton, minden hasznával s tartozékaival s a makranczi curiával együtt, úgy hogy e javakat a kiváltásig bírhassa, ekkor azonban az 1000 forint lefizetése iránt azonnal kiadni tartozzék. Ezen hagyományhoz okiratokban mindenütt mint »Zech« szerepel, mi a berzeviczei levéltár számos eredeti okmányával igazolható. I) A név olvashatlan. In qua missa nostra perpetua celebratur. 3) A következő intézkedések mutatják, hogy itt a szepesi káptalan székesegyháza értendő. *) Ezen birtokrészeket Tarczai Tamás első neje Modrár Zsófia, a dúsgazdag nagyidai Modrár Pál leánya jogán birta, kitetszik a berzeviczei levéltárban 229. sz. a. létező, sajnos, datum nélküli okiratból, mely szerint Modrár Pál, Zsófia Tarczai Tamásné, Dorottya Olchvári Andrásné és Borbála sóvári Soós László özvegye mindannyian Modrár Pál gyermekei 4000 arany forintban lekötik Mátyás királynak az ifjabbik Perényi János fiától Jánostól a leleszi convent előtt megvett nagyidai vár és mezővárosbeli, szikszói, decski, makranczi, csécsi, pereni, vámos-új-németi panyoki és bodolói javakat, a szikszói. adószedés jogával s a nagyidai, kenymeczi és újvári jobbágyokkal együtt. Ezen javakból a csécsi és makranczi részbirtokokat Mátyás király 1474-ben ismét 800 arany forintban inscribálta Tarczai Tamásnénak és Olchvári Andrásnénak. Berzeviczei ievtár 73. sz.
