Századok – 1894
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások egy középkori magyar tudós életviszontagságainak földerítésére 387
394 nyomozások "egy középkori magyar tudós mestert, a ki azután uralkodóját — úgymond — Spanyol-, Franczia- és Angolországba is elkísérte.1 ) Ezen utóbbi állítás hitelességéhez kétség nem férhet. "Windeck Eberhard szintén Zsigmond szolgálatában állott, és épen ezen külföldi utakon is vele volt.2) Mivel pedig a magyarországi egyházi és világi urakat, a kik Zsigmond királyt külföldi útjain kísértek, nagy részben ismerjük, reméllenem lehetett, hogy névsorukbans ) Benedek mesterrel találkozni fogok. Három Benedek nevű egyén fordul elő közöttök : egy pap : Benedek székesfehérvári prépost és két világi : Bocsi Zudar Benedek és Petri Dersffi Benedek. Az utóbbi kettőben nem kereshettem Makrait. Ellenben feltalálhatni véltem őt a családi név nélkül előforduló székesfehérvári prépostban, kinek életkörülményei megegyeznek a Makrai Benedekről fönmaradt adatokkal. Ugyanis Zsigmond király 1415. február 2-ikán Konstanczban kiállított oklevélben »tanácsosának« nevezi őt. és kiemeli felőle, hogy vele járt 1413 végén Lombardiában, mikor XXIII. János pápával a konstanczi zsinat összehívása iránt tárgyalásokat folytatott. Majd egy esztendővel utóbb éppen amikor »Kataloniából« »Francziaországba« utazván. Lyonban megállapodott, javára adománylevelet állított ki.4 ) Azonban egy nehézség merül föl. A konstanczi oklevélben Zsigmond király nemességet ád a fehérvári prépostnak és rokonainak. A párisi egyetem Makrai Benedeket nemesnek (nobilis) nevezi. A kétséget, mely így támadott, eloszlatta Zsigmond királynak néhány hónappal utóbb 1416. augusztus havában, Calaisból Yilmos hollandiai grófhoz intézett levele. Ebben részletesen ') »Lag VI. Jare, also pis das König Sigmond die Königin Barbara zu der E nam ... do wart er usgepeten. Und dinte er dem König darnach sere und zog mit dem Könige in Kathalonien, Frankreich und Engelland.« (Idézett helyen.) 3) Aschbach, Geschichte Kaiser Sigmunds. — IV. 448. s) Ezt legteljesebben és legpontosabban Karácsonyi János állította össze : »Magyarország és a nagy nyugati egyházszakadás.« (Nagyvárad, 1885.) 60—65. 4) Ezen két oklevél a Hazai Okmánytárban II. 201., 214.