Századok – 1894

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások egy középkori magyar tudós életviszontagságainak földerítésére 387

NYOMOZÁSOK EGY KÖZÉPKORI MAGYAR TUDÓS ÉLET-VISZONTAGSÁGAINAK FÖLDERÍTÉSÉRE. Néhány hét előtt Denifle Henrik, a vatikáni titkos levéltár első őre, a »Geschichte der Universitäten im Mittelalter« czímű munka hírneves szerzője, ki ez idő szerint, a franczia kormány költségén, a párisi egyetem nagy diplomatáriumát teszi közzé, ezen egyetem angol nemzetének jegyzőkönyvéből egy helyet mutatott be nékem. Az angol nemzet, melyhez tudvalevőleg a német- és" magyarországi tanulók is tartoztak, az 1406-ik év junius 8-ikán ülést tartott. Magyarországi Tamás mester (Magister Thomas de Ungaria) szólalt föl. Előadta, hogy Zsigmond magyar király követei érkeztek Párisba, s ezt az alkalmat fel kellene használni, hogy »a magyar urak« és különösen az élükön álló »gróf úr« közbenjárását kérjék ki uralkodójuknál, Magyarországi Benedek mester, a római és kánoni jog licentiatusa (magister Benedictas de Ungaria utriusque juris licentiatus) érdekében, a ki egykor az egyetemnek diszére vált és most a király rendeletéből börtönben sínlődik. Az indítvány elfogadtatott. A magyar követekhez küldöttség bocsáttatott, A tudós kiadó közölte velem, hogy ez a Benedek mester tudományszomjának kielégítése végett Európa több egyetemét látogatta. 1383-tól 1387-ig a prágai egyetemen tanult, s ott a bölcsészettudomány mesteri fokozatát (magister in artibus) nyerte el. Tíz esztendő multával jött Párisba, a hol a kánoni jog licentiatusává mozdíttatott elő 1398. ápril 1-én. Majd a paduai egyetemet kereste föl, hol 1401-ben a római jog mestere lett, és ezzel tanulmányait befejezte.1) ') Ezen adatokat az egyetemek matriculáiban találta. SZÁZADOK. 1894. V. FÜZET. 26