Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 377

tárcza. 377 TJJ KÖNYVEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ, VÁLLALATÁBÓL megjelent egy új kötet (Uj folyam XX.), mely Lanciani nagyhirű munkáját »A régi Róma a legújabb ásatások világításaban« Lubóczy Zs. kitűnő fordításában mutatja be. Önálló és a szöveg közé nyomott képekkel, melyek az ásatások eredményeit mutatják be, térképekkel, melyek kalauzúl szolgálnak, gazdagon van illustrálva : amit a szöveg oly szépen leir, azt szemlélhetővó teszik ezek. Pedig maga a szöveg is úgy van irva, hogy mindenki élvezettel olvashatja : nemcsak a régi Rómával ismertet meg, lianem bemutatja azt is, hogyan tárult az fel szemeink előtt. Es minő tárgy egy jeles irónak — a régi Róma ! a Roma aeterna, mely bűverejét a szemlélőre soha sem téveszti el. Tüzetesebben fogjuk ismertetni, s most csak azt emeljük ki, hogy ez a jeles könyv épen olyan jeles fordításban van bemutatva. Látszik, hogy Lubóczy Zs. jól ismeri Rómát, s ez nagy segítségére volt, hogy a szöveget olyan kitűnően tudta visszaadni. — A JÓKAI-JUBILAEUMOK alkalmából és hatása alatt érdekes kis aestheticai tanulmányt adott ki Dr. Vajda Emil »Dr. Jókai Mór« czim alatt, mely párhuzamba teszi Jókait neliány kitűnő külföldi regénviróval. Ez a tanulmány Székely-Udvarhelyt jan. 4-én olvastatott fel. Az 55 lapra terjedő diszes kiállítású füzetet Jókai sikerült arczképe diszíti. — ALLERER LAJOS tagtársunk igen érdekes munkát adott ki : »Erdősi Imre a . branyiszkói hős pap« czim alatt. Nyitra városa márcz. 15-én fényes emlékünnepet tartott: emléktáblával jelölte meg a házat, melyben Erdősi született. Alleker ez alkalomból megirta és közzé tette a branyiszkói hős pap történetét, melybe az Erdősit- érdeklő fontosabb okiratokat is fölvette, úgy hogy ez a könyv nemcsak szeretettel s melegséggel irt életrajz, hanem érdekes adalék az akkori idők történetéhez is. Erdősi kegyesrendi tanár volt, de e nevet a szabadságharcz idejében vette fel; családi neve Poleszni. Selmeczen tanárkodott, mikor 1849. jan. elején Guyon dandára ott megfordult. A törzstisztek a piaristák vendégei voltak, s itt lépett be a fiatal tanár mint tábori pap egy ujon szervezett zászlóaljba, s pár hét múlva már (febr. elején) Korotnaknál épen az a dandár, melyben ő szolgált, megkezdte a rohamot a branyiszkói szerpentin elfoglalására. Egy válságos perczben a keresztet az ellenség által elfoglalt sánczok közé vetette »csak nem hagyjátok az ellenség kezében!« szavakkal. Már esti 6 órakor magyar zászló lobogott a sánczokon. Érdekesen festi Alleker Erdősi további életét, üldöztetését, tanárkodását, részvételét a rend kormányzásában, emléket emelve egykori tanárának s