Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Révész Kálmán: Száz éves küzdelem a kassai ref. egyház megalakulásáért. Ism. Z. 361

történeti irodalom. 361 nyomata a nápolyi San Giovanni a Carbonara templomból. A szerző komolyabb baklövései közül elég lesz fölemlíteni kettőt, t. i. liogy Hedviget nevezi folyton Nagy Lajos idősebb és Máriát annak ifjabb leányának s hogy Kis Károlyt Fiumében szállatja partra. K. L. Száz éves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért. 1550—1650. Irta Révész Kálmán, Budapest, 1894. 8-adr. 101 l. Egyháztörténeti irodalmunkat Révész Kálmán nemcsak egy jó könyvvel, hanem hasznos munkával is gazdagította: tisztázott egy olyan egyháztörténeti kérdést, mely politikai történetünkkel is összefügg. A reformatio kezdeteiről Kassán közelebbről két munka is jelent meg a Paykossé és ifj. Kemény Lajosé, melyekben igen sok rendkívül becses anyag van összeszedve, de magának a fő kérdésnek teljes tisztázását ebben a munkában vesszük. Mi volt az oka annak, hogy a kassai evangélikusok olyan merev álláspontot foglaltak el a kalvinismussal szemben s milyen volt Álvinczy Péter magatartása ebben a per excellentiam evangelikus városban? A feleletet a városi s a reformált egyházi levéltárakban találta meg. Nyomrólnyomra vázolja az első pár év történetét, attól kezdve, mikor a felső magyarországi öt város (pentapolis) megállapította confessióját s ama városok hitegységét, gondosan őrizve, hogy azon sem a kalvinismus, sem az unitarismus, sem a catholicismus rést ne üthessen. Mert lia a kálvinista magyaroknak engedett volna, engednie kellett volna a katholikusoknak is, s ez aztán a város politikai igazgatását is felforgatta volna. Ilyen módon összejátszott a politikai s egyházi kérdés is. Csak Álvinczy rendkívüli esze és mérséklete tudta fentartani az egyensúlyt Bocskaytól Rákóczy trónraléptéig, s az erre vonatkozó fejezetek ríj adatok alapján Alvinczyt egészen új világításban tüntetik fel. Épen ily érdekesek a következő (III., IY., Y.) fejezetek, melyben az Álvinczy halálát követő küzdelmek leírását vesszük: még Rákóczy sem volt képes a reformátusoknak szabad vallásgyakorlatot vivni ki, míg nem az ő halála után az 1649-iki országgyűlés megadta Kassának a szabad vallásgyakorlatot a lutheránusokon kivül a reformáltaknak s katholikusoknak. A munkához négy darab kiváló fontosságú okirat is van csatolva, melyek közt legnevezetesebb, Álvinczy Péternek eddig teljesen ismeretlen végrendelete. Óhajtandó volna, hogy Révész Kálmán a megkezdett munkát folytassa s készítse el az egyház további történetét is: azokban a forrásokban, melyekből eddig merített, bizonynyal bő anyagra fog találni.