Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Ism. Huber A. 338

történeti irodalom. 341 teink egymástól eltérnek. Boleszláv lengyel király győzelmes hadjáratát Magyarország ellen a szerző némi valószínűséggel az 1010 és 1018 közti évekre véli tehetni (I, 89 v. ö. 141 jegyz.) De valószinű-e, hogy Boleszláv a német háború kitörése után még a magyar királyt is háborúra ingerelte volna ? Bécs elfoglalását a magyarok által 1030-ban, a szerző egyik oknak tartja (I, 158, 145. jegyz.), a miért II. Konrád hadjárata eredménytelen maradt, mi kétségkívül igaz, ha az altaichi évkönyvek interpunctióját irányadónak tekintjük. De tudvalevő, mily kevéssé lehet ezt tenni a középkori forrásoknál. Belső okokból mi inkább a következő interpunctiót fogadnók el: (Conradus) in nullo proíiciens ideo, quod exercitus fame periclitabatur. Et Vienna ab Ungaris capiebatur. — Szent Prokopius napját a szerző junius 18-ra teszi (I, 406), de az én naptáram szerint az julius 8-ra (Csehországban julius 4-re) esik. Szerző szerint IV. Béla és fia István 1265 márcziusban békét kötöttek, márczius 28-án a szerződést IV. Kelemen pápához küldötték azon kéréssel, hogy azt megerősítse s azután a nyulak szigetén ismét szerződést kötöttek. Igaz, hogy Theiner szerint (Mon. Hung. I, 279) IV. Béla d. d. M. CC. L. quinto v. kal. Apr. kanczellárját Lászlót a pápához küldi és ezt felkéri, hogy erősítse meg compositionem et ordinationem inter nos et filium nostrum regem Stephanum .... factam, és bogy azután (284 s köv. 1.) egy IV. Béla és István által kiállított szerződés »actum et datum in Insula b. Virginis a. 1266. ind. Villi, nono die Martio exeunte« közöltetik, mely IV. Kelemen megerősítésében (Dat. Viterbii X. kai. Julii anno secundo = 1266) foglaltatik. De nekem mégis kétségtelennek látszik, hogy itt nem két különböző oklevélről van szó, hanem az első oklevélben iráshiba van s hogy a két király között a szerződés 1266. már. 23-án köttetett, márczius 28-án a pápához küldetett és junius 22-én ez által megerősíttetett. Ez esetben elegendő időt nyerünk a Béla és fia között lefolyt háborúra is, melynek főeseményei különben 1264 végén és 1265 elején a téli hónapokra szorulnak össze. Hogy valamit az előadásról is mondjunk, az egyszerű, ment minden természetellenes pathosztól, csak nem mindig egészen áttekinthető. Talán jobb lett volna, ha a szerző a chronologiai rendhez kevésbbé szigorúan ragaszkodik és az eseményeket történelmi szempontok szerint csoportosítja. Több kikezdés is kívánatos lett volna. Végűi még csak azon kívánságomnak adok kifejezést, vajha e munka, mely a magyar irodalomnak bizonynyal ékességére szolgál, németre is lefordíttatnék. Ez nemcsak a német 23*