Századok – 1894

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Magyar történelmi problémák - I. 291

magyar történeti problémák. 295 az 1007-ik évet, mert a király szerénte 985-ben született s az utazáskor csak 22 éves lehetett. Honnan vette adatát, nem jelöli meg. Két külön adat támogatja tehát a 975-iki évet, míg a két előbbi minden további bizonyíték nélkül szűkölködő egyszerű vélemény marad. Előnnyel bir e szerént a harmadik adat a másik kettő felett mindaddig, míg újabb felfödözés azt meg nem czáfolja. II. Felhozzuk még a valószínűleg megoldott problémák közül II. Endre királyunk temetkezési helyét 1235-ből. Az egymást szószerént leirni szokott nagyobb krónikák, a Pozsonyi, Müncheni. Zágrábi és Váradi kisebb krónikák és Bonfini, csupán Egres monostort jelölik.1

) A Budai krónika, a Cornides- és Toldy-féle rövidebb évkönyvek Váradot említik. A Dubnici krónika előbb Váradot, utána mindjárt Egrest nevezi a kimúlt király nyughelyéül. Végre, hogy e kettő között ne válogathassunk, se azokat, különböző testrészeknek két sírboltba történhetett elhelyezésével, ne közvetíthessük, harmadik temetkezési helyet közöl velünk az idézetteknél nem kisebb hitelű krónikából Mügelni Henrik a XIV-ik században : »Der kőnig Andreas ligt begraben zu Weyssenburg in dem munster.«2) Itt a választhatásra csak egy, az eseménnyel egykorú adattal rendelkezünk. Ez az úgynevezett Alberik nyilatkozata, ki Endre halála után a hatodik (1241) évben végezi krónikáját: »Andreas rex Hungarie moritur, et sepelitur in civitate Waradino reclamantibus abbate et fratribus de Pelisio, et super hoc causam agentibus.«3) Váradnak adunk tehát elsőséget nemcsak azért, mert egykorú tanú irja, hanem azért is, hogy a Pilisi szerzetesek, kiknek sírboltjában volt eltemetve Gertrud királyné teste, perlekedtek a király teste megnyeréseért, Természetesen, nem az Egresiekkel, sem a Fejérváriakkal, hanem a Váradiakkal. ') A Váradi krónikától Yárad nevezését vártuk volna, 2) 60-ik fej. 82. lapon. 3) Leibnitznál, Accès, hist. II. 556.