Századok – 1894

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Magyar történelmi problémák - I. 291

\ 292 mátyás flórián. gyilkolt nő ismételve történt megjelenését irja le, melyek következtében megtalálván a bűnöst és bünszerzőt. mindkettőt ki is végezték. Előadása végén pedig hozzáteszi, hogy kik a bírói vizsgálattal megállapított ezen tényállás után is még kétségbe vonják vagy tagadják e szellemjelenések valódiságát, oly oktalanok, mint azon iskolás gyermek, ki nem hihette el, hogy Ovidius, Virgilius, Cicero valaha léteztek. »Azért koholták, úgymond, azok munkáit, hogy foglalkoztassák az ifjúságot, s visszatartsák azt a játéktól és egyéb csintalanságoktól.« ]) Hiába sürgettük mi akkor a történeti búvárlatok sikeres folytatására okvetlenül szükséges munkafelosztást ; a tőlünk jött figyelmeztetésre a helyzet urai nem is hederítettek. Nem fékezhettük ekkor tovább tudományszeretet ösztönözte vágyunkat, s egyszerűen leköszönvén hivatalos állásunkról, történeti problémák megoldására szenteltük erőnket és vagyonunkat. Hatszor értekeztünk 1866-tól 1878-ig Anonymus időkoráról, — előadtuk 1868-ban Grizela királynénk védelmét, — azután czáfolgattuk a Péter király származásáról táplált, ma is divatozó balvéleményt, — értekeztünk még végre némely diplomatikai és egyházviseleti kérdésekről. Hangsúlyoztuk folyvást a pajtáskodás és kölcsönös dicsőítgetés káros voltát a tudományos haladásra. De mind hiában. Azon korban Toldy, Szalay, Horváth és Csengeri a Budapesti Szemle szerkesztője uralkodtak tudományos viszonyaink nyilatkozásai fölött, kik mindent megtettek, hogy szerény felfödözéseink tetszésök ellenére érvényre ne jussanak. Kéziratban hevernek még most is rég elfeledett történeti előadásaink. Még 1859-ben tartott székfoglaló értekezésünket is »Nyelvünk ékirati fontosságáról« saját költségünkön kellett 1860-ban kinyomatnunk ; mert kissé kíméletlenebbűl találtuk bírálgatni a Budapesti Szemle tudós szerkesztője magasztalásait, melyekkel Norris Edwint, a behistuni nagy felirat közlőjét és commentátorát magyar nyelvi észrevételei miatt illette. Felhagytunk tehát a siket füleknek beszéléssel ; s mivel minket honfitársaink csekély tudományunk miatt lenéztek, latin ') Lásd értekező »Elet a halál után« czimű munkája 20-ik lapján.