Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Regel; W.: Fontes Rerum Byzantinarum. Ism. gr. Kuun Géza 237

249 TÖRTÉNETI IkODAfiOM. magasztalja, jelesen a Kis-Ázsiában a seldzukok ellen folytatott hadakozásai közt véghez vitteket. Ez a kis-ázsiai hadjárat 1178-ban történt, mely évszám helyett az ismertetésünk tárgyát alkotó füzetben három helyen 1078 áll, bizonyára sajtóhibából. Az ötödik beszédet E. Manuel császár menye Agnes franczia herczegnének Konstantinápolyba való szerencsés megérkezése alkalmából 1179-ben tartotta. A hatodik beszédben E. ujolag Manuel császár uralkodását magasztalja s felemlíti, hogy az_ egész világ népei nevét nagy tisztelettel említik s készek neki engedelmeskedni; trónja elé a szlávok, paeonok, magyarok,, dalmaták, arabok, örmények, aethiopok, olaszok, alemannok követjei és herczegei járulnak s nincs oly nyelv, melyet a főváros utczáin nem beszélnének. A császár 1173-ban Kis-Ázsiában kivívott sikerét s ugyanezen évben Itáliában viselt dolgait. E. ugyanezen szónoklatában magasztalólag említi, melyet úgy látszik, az 1174. év elején mondott. A magyarokat az említett helyen, hol a különböző népek követségeiről szól. skytháknak nevezi: y.ccl tov uèv JSy.vîhjv l%<a ttailwv /.ai oll ue Ttp ítl(<, IlaiovEi Se /.ül /lal.uáxat xcci tuv boov rovroic; ítqoo-OIXOV stb., 1. a 94-ik lapon. A VII-ik beszédben Eustathios. a császárt arra kéri, hogy a vízhiányon segítendő Byzantium régi vízvezetőét megigazítassa. Mihály thessaloniki rhetornak az escuriali kéziratban levő négy beszédjéből a pétervári nagy munka kiadói az I. k_ első füzetébe hármat vettek fel. melyek mind kiadatlanok... A kiadók e három beszéd utolsóját 1150-ről, elsejét 1153-ról s másodikát 1155-ről keltezik. Mihály életiratából a kiadók e néhány adatot hozzák fel : M., úgy látszik, Thessalonikban született, s a Sz. Sophia templom diakonjainak egyike volt, később a rhetorok mesterének tisztjét és méltóságát viselte,, mely tisztségeitől azonban 1156-tól megfosztatott, mikor nyilvánossá lett, hogy Soterikhos, antiochiai patriarklia, tévtanait vallja. A három beszéd elsejében, mely a szóba forgó füzet nyolczadik beszédjét alkotja, Mihály rhetor Manuel császárjeles tulajdonságait dicsőíti s Szerbia ellen folytatott hadjáratát írja le röviden, mely hadjárat 1151-ben Zimony bevételével végződött. Mihály ezt a beszédjét 1153-ban tartotta. A három, beszéd másodika áradozik Manuel császár dicséretében. Ebben is szó van a szerbek és magyarok ellen folytatott hadjáratról. Szerbia zupanja a császár erejét megismervén, elszakad a. magyaroktól s a császárnak engedelmességet fogad. A magyarok is, mikor látják, hogy a császár seregével a Dunához, közeledik, neki békét ajánlanak. Ebben a beszédben az 1155-ben történtekről van szó, mert Kinnamosból és Niketas Akomina—