Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Regel; W.: Fontes Rerum Byzantinarum. Ism. gr. Kuun Géza 237

238 TÖRTÉNETI IRODALOM. A pétervári akadémia szóban forgó editiójának első füzete a XII. évszáz byzanti történetének gyér forrásmunkái közül néhány politikai szónoklatot tartalmaz, számszerint tizet, melyek kettő kivételével mind eddig kiadatlanok voltak. A kiadók W. Regél és N. Novossaclsky. mint a hogy előbeszédökben mondják, a beszédeket egynek kivételével az escuriali könyvtár II. f. 10 jelzetű kézirati példányában fedezték fel, mely kézirat keltje a XIV-ik évszázra tehető. A kézirat, mely felettébb kis betűkkel van irva, s számos betű összevonást mutat fel, már ezen okokból is. de leginkább azért, mert a leirók igen halovány tentával irták, nehezen olvasható. A kézirat kezdete elveszett, még pedig az első negyvennyolc,z levél hiányzik, s a codex vége sem teljes. A kézirat kezdetén s végén a lapszélek megsérültek. Két kéz irta a codexet, mely Keleten készült s azon munkák gyűjteményéből való volt, melyeket II. Philep 1576. április 30-ikán ajándékozott szent Lőrincz klastromának Escurialban. A szövegekben számos hiba fordúl elő, melyeknek a kiadók csupán legfeltűnőbbjeit igazitották ki ; oly alakokat azonban, melyek a hellén remekíróknál szokásos Írásmódtól eltérnek, de a népnyelv használatában megvoltak, vagy legalább abban meglehettek, mint az imperfectum és plusquam perfectum szókezdő augmentumának hiányát, érintetlenül hagyták. Az egész füzet 182 lapra terjed, melyből az előszóra, illetőleg bevezetésre, XX lap esik. A lapok alján előforduló jegyzetek, a codex hibás szóalakjait s az idézett forrásokat tartalmazza. A XII. évszázból való byzanti tört. források, mint a kiadók az előszóban helyesen jegyzik meg, gyér számban fordúlnak elő s szerintök Anna Komnena s Nicetas Akominatos művei kivételével Kinnamos János történeti munkája hét kötetére szorítkoznak. Az említett escuriali codexben Kinnamos egy beszédjéről történik említés, melyet az Angelos házból származott császárok egyikéhez intézett. Kinnamos részt vett Zimonynak Manuel császár által való ostrománál, ki tudvalevőleg magyar anyától született. »Szerinte törvény a magyaroknál, hogy a királyt testvére kövesse a trónon. Azt is ő tartotta fenn, hogy a magyarok az örököst »Ur«-uknak nevezték.«1) »Mivelődéstörténeti tekintetben fontos — irja Marczali — hogy Zeugme (Zimony) ostrománál, melynél ő (Kinnamos) jelen volt, az ostromlott magyarok a babona fegyverét, a. ') L. Marczali Henrik- »A magyar történet kútfői stb.* czímil. jeles müve 105-ik lapján.