Századok – 1894

Értekezések - ÉRDÚJHELYI MENYHÉRT: A karlóczai patriarkátus és a boszniai gör. kel. egyház 224

; 226 A KARLÓCZAI PATRIÁRKÁTIS Kézzel fogható a szerb állam és egyház közt való belső viszony, az egyházi és nemzeti aspirácziók közössége, azok érdek-azonossága. Egymás által emelkedtek, egymásban el is estek. S hogy ez nem hipotézis, hanem történeti tény, annak kiáltó bizonysága a szerb állam és patriárkátusnak egy időben való elenyészte a török hódoltság elején. Ruvárac Hilárion,. a pétyi patriárkátus történetének legkiválóbb ismerője azt írja: Szmederevo elestével elesett a. szerb patriárkátus1) és sem az 1506-iki fermánban említett Janityije. sem az 1524. évi trebinyei kéziratban szereplő Márk érsek nem volt patriárka.. Ezt el kell ismernie mindenkinek, aki tudja.hogy 1459—-1557-ig Pétven nem volt patriárka.2

) Nekünk elég azt tudnunk, hogy a török hódoltság első századában, a szerb nemzet életének leggyászosabb korában szent. Száva széke üresen állott. Mindez csak genezisét tünteti elénk a viszonynak, mely a boszniai gör. kel. egyház és a szerb patriárkátus között fenállott s mely egyúttal világot vet a jövő fejleményeire ; egyúttal kulcsát adja a legújabbkori tendencziáknak. Tárgyunk csomópontja — a cardo rei — az 1690-iki bevándorlásban rejlik, mely különben is a szerb nemzet és egyház életének hazánkra nézve legfontosabb aktusa volt. Csarnojevics pétyi patriárka 1690-ben Magyarországba költözött a szerbség tekintélyes részével. A bevándorlásról eltérők úgy a magyar, mint a, szerb írók nézetei. Mióta Ruvárac kimutatta, hogy az 1690. ápr. 6-iki kiáltvány a szerbekhez így szól : » Lares vestros, culturamque agrorum non déserite«,nem pedig úgy a mint Sztojácskovics írta: »deserite«,®) azóta Nikctics azon vádja, mintha a bécsi kormány úgy csalogatta volna be a szerbeket hamis ígéretekkel, szánakozó' mosolynál egyebet nem érdemel.'4) üe viszont a mieink azon állítását sem fogadhatjuk el, hogy Csarnojevics népével úgy futott, szökött Magyarországba.5

) Mert habár jól tudjuk, hogy az 1690. év elején megfordult a hadi szerencse a Balkánon s a szerb felkelőknek alapos okuk volt tartani a törökök buszújától : mindazáltal tekintve azon körülményt, hogy már előbb is folytak telepítési tárgyalások, továbbá, hogy Csarnojevics ') Ruvárac, 0 peckim patrijarsima. 4. ') TJ. ott. 7. 1. a) Ruvárac, i. ni. 104. *) Glasnik srpskog ucenog drustva knj. XXXI. 63—65. 1. Ni ke tics egyebek közt ezt írja : Az egészből látszik Lipót terve, ki a szerbeket behívta Ausztriába. — Csak Ausztria ravaszsága és Arzén butasága tehette ezt. ') Tkim, i. m. IL 94. 1.