Századok – 1894

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szabó Károly emlékezete 195

,206 SZÁDECZKY LAJOS. vacatióban testvérbátyjával Mihályival és egy tanulótársávál Asztalos Istvánnal az »apostolok szekerén« útra kelnek Erdély felé s mennek »Kolozsvárra az ország gyűlésre tapasztalás végett«.1) Debreczenből aztán Késmárkra ment — német szóra és jogtudományt hallgatni. Sajátságos játéka a sorsnak, hogy itt épen Hunfalvy Pál volt a tanára, későbbi nagy irodalmi ellenfele. Hunfalvy »a magyar törvények és az országászat tanítója« lévén itt, az ő előadásai keltették fel az ifjú Szabó Károlyban a hazai jogviszonyok, institutiók iránt az érdeklődést s a görög classikusok iránt való lelkesedést, O állítja ki az 1841/43. iskolai évről »kitűnő osztályú« bizonyítványát 1843. jun. 28-án,2) s arról is egyet (mint elnök), hogy az ottani »Magyar Nyelvgyakorló Társaságnak egy éven át hű és munkás tagja volt.« 8) A »következő évet, mint törvénygyakornok szintén Késmárkon töltötte. 1844-ben őszszel az akkori kir. tábla hites jegyzőjévé esküdvén, egy évi gyakorlat után 1845-ben köz ügyvédi s még ugyanezen évben váltó ügyvédi oklevelet nyert.« 4) Az ügyvédségtől az ő egész lénye oly távol állott, mint (hogy az ő kedvelt kifejezésével éljek) Makó Jeruzsálemtől. Hamar ki is ábrándult belőle. Egy szegény asszony holmiját kellett volna elárvereztetnie, de megesett a szíve a szerencsétlen könyörgésein, visszaadta mindenét s ezzel búcsút mondott az ő gyöngéd szívével össze nem férő pályának. »És az ügyvédi diplomát akkor a láda fenekére csaptam, — mondá — néni is vettem soha többet elé !« 5) — Más pálya után nézett. Az élet rideg prózája után a legregényesebbet választotta. Tengerész akart lenni. Kossuth felhívása a »tengerre magyar!« magával ragadta a 22 éves ifjú Szabó Károly magasra törő lelkét is s ő szülei ellenzését legyőzve »1846 május elején magát tengerészeti pályára képezendő Fiúméba ment s az ottani tengerészeti tanintézetben az első folyamot el is végezte.« ®) Mennyire lelkesült a magyar tengerészet eszméjéért, mutatják ott vezetett Napló-jának sorai, melyeket így vezet be. »Itt állok a magyar tengerparton, felvirágzandó hazánk é szűk, de roppant fontosságú fekhelyében, a magyar korona ') Élesdeu »Tavaszelő 30-án 1842« váltott és Feketetón »1. április« láttamozott útlevelök megvan iratai között. •) Eredetije a Sz. K. iratai közt. •) U. ott. Ez utóbbi jun. 24-éről keltezve. ; 4) Idézet 1855-ben sajátkezűleg írt rövid életrajzából. (Iratai között.) Schilling Lajos dr.: Szabó Károly emlékezete 11. •) Önéletírásából. --.